Századok – 1968
Tanulmányok - Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. 419
A TANACSKÖZTABSASÁG KORMÁNYZÓTANÁCSA LEMONDÁSÁNAK HATASA 431 tanártól, a direktórium vezetőjétől, augusztus 3-án délelőtt — mikor az első román járőr bent volt a községben — a két volt járásbíró fegyverét követelte vissza, Murányi kijelentette, hogy „a hatalom még az ő kezében van, rögtön terrorcsapatot hozat Miskolcról és letartóztatja őket".5 4 A direktórium vezetőjét később megkorbácsolták.5 5 Jellemző azonban, hogy bár 2-án a reakció is tudott az új kormány megalakulásáról, nem mert akcióba lépni, hanem a román csapatokat várták, melyekhez elküldték a 9. vörös dandár egyik pótzászlóaljparancsnokát, aki a román csapatokkal, azok vezetőjeként, érkezett meg.5 6 Mezőnagymihályon csak augusztus 9-én szűnt meg a direktórium.57 Mezőkeresztúron augusztus 7-én.5 8 Cserépfalun augusztus 6-án,5 9 Bükkaranyoson, a Tagyob jelentés szerint, a direktórium csak 2—3 hét múlva adta át augusztus 1-е után az intézkedési jogot.6 0 Hidvégardón, amely a semleges zónába esett, augusztus 3-án még a Tanácsköztársaság mellett agitáltak.61 Abanjlakon 1919. augusztus 6-án még működött a direktórium.6 2 Egy-két helyen azonban augusztus 3-án a direktóriumok átadták a helyüket a régi szerveknek, így Borsodnádasdon0 3 és Sajószentpéteren, ahonnan — mint a főszolgabíró szeptember 10-i jelentésében írta — a járási direktórium elmenekült, „a vörösőrség feloszlott, a rend fenntartását a hirtelenében megalakult polgárőrségek vették át".6 4 Putnokon a szakszervezeti kormány megalakulása következtében a szakszervezetek egy bizottságot hoztak létre abból a célból, hogy a direktóriumtól a vezetést átvegyék.6 5 Ezzel az aktussal kezdődött meg Putnokon a proletárhatalom felszámolása. A Bódvaszilasról szóló Tagyob jelentés szerint a főszolgabíró augusztus 2-án két csendőrrel jelent meg, mert a cselédség nem akarta a régi aratószerződést elfogadni.6 6 Egerbe július utolsó napjaiban vésztjósló hírek érkeztek a frontról. A munkástanács vezetői azonban egyáltalán nem gondoltak kapitulációra, pótsorozásokat rendeltek el, és Giffka Ferenc, a munkástanács elnöke vezetésével intézkedéseket tettek, hogy munkáscsapatokat állítsanak ki.6 7 Igaz, „a polgárság szemében kigyúl a közeli felszabadulás és reménység tűze",6 8 de tenni nem mert, mert július 30-án, amikor Jackwert Ede kormányzótanácsi biztos a frontról visszajött, javaslatára a városháza nagytermében tartott értekezleten a város vezetősége olyan határozatot hozott, hogy a munkásságot felfegyverzik, s utolsó percig ellenállnak.''9 Az intézőbizottság szilárdan kezében 64 PI Arch. Tagyob. 2/7. 65 Uo. 56 Uo. 57 Uo. 68 MÁL. Mezőkövesdi főszolgabírói iratok. 2916/1919. 59 Uo. 60 PI Arch. Tagyob. 2/7. 61 Uo. 2/29. 62 Uo. 4/9. Rákóczki György értesítése a jegyzőhöz. 63 Uo. 2/7. 64 MÁL. Alispáni iratok. 10.219/ai/1919. 65 PI Arch. Miskolci Büntető Törvényszék 1920-B-4175. 66 Uo. Tagyob. 2/29. — A jelentés megjegyzi, hogy a bódvaszilasi közjegyzőség területén július 27 —28 —29-én alakult meg a direktórium. 67 Hevesvármegye Hivatalos Lapja, 1919. okt. 2. 08 PI Arch. Tagyob. 2/15. 69 Egri Állami Levéltár (a továbbiakban: EÁL). — Dr. Kálnoky István: A proletárdiktatúra története Egerben (kézirat). — Augusztus 1-én arra a kérdésre, hogy a direktórium helyén marad-e, Giffka azt válaszolta: „Ameddig csak lehet. Aztán persze kiürítjük a várost és megyünk mi is Pestre." (Berzeviczy Gizella: Márianosztra. Bpest,, Szikra. 1950. 12. 1.)
