Századok – 1968

Tanulmányok - Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. 419

432 KIRSCHNEll BÉLA tartotta a várost, a reakció nem mert megmozdulni. A hangulat a városban azonban rendkívül ideges volt. A tanítók átképző kurzusának befejező aktusán pl. feltették azt a kérdést: „Nem fog a Párizsi Kommün esete nálunk is megis­métlődni?"7 0 Augusztus 1-én este a front közelsége következtében a párthelyi­ségben tartott munkástanács ülésén újból megerősítették a július 30-i határo­zatot, s az az álláspont alakult ki, hogy nemcsak Egert, hanem a füzesabonyi vonalat is megpróbálják biztosítani.71 A munkástanács a munkásszázadok szer­vezésével, mozgósításával,7 2 másrészt a besorozottak frontra irányításával akarta e feladatokat megvalósítani. A katonai referens azonban hivatkozva a Hadügyi Népbiztosság rendeletére, mely csak a kereskedelmi és járási alkalma­zottak behívását rendelte el, megtagadta a besorozottak mozgósítását.73 A forradalmi erők ennek következtében rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, s ehhez járult, hogy augusztus 2-ra virradóra megérkezett az értesítés az új kormány megalakulásáról. Az első pillanatban azt hitték, hogy ellenforradalmi manőverről van szó.74 S annak ellenére, hogy telefonon Budapestről megerősítet­ték a hírt, Kurucz katonai politikai megbízott 40 emberrel az este hozott határozat értelmében elindult Füzesabony felé, hogy proletárkötelességét telje­sítse.75 Augusztus 2-án az Egri Munkás, az augusztus 1-i határozatnak meg­felelően, közölte a munkástanács rendeletét, amely szerint a rémhírterjesztők ellen szigorúan eljárnak, s aki a személy- és vagyonbiztonság ellen vét, azt kihallgatás nélkül agyonlövik. Megtiltotta a rendelet a csoportosulásokat, és a zárórát este 9 órában állapította meg.76 Ugyanakkor, a frontváros helyzetének megfelelően, összefogásra szólított fel. Azoknak a hazafiságára is megpróbált apellálni, akik nem a proletárhatalomtól várták érdekeik megvalósítását. Ez a tévedés megbocsátható volt. „Nem a hatalomért — olvasható —, hanem mindnyájunk létéért folyik a proletariátus vére. Magyarországot meg kell menteni s ebben minden magyarnak egyet kell érteni. Itt nem szabad senkinek sem ellenségként egymásra törni, hanem minden nehéz helyzetben békésen egy szívvel össze kell fogni." Ugyanakkor a felhívás az új eszmék, a proletár eszmék alapján tartotta mégis az összefogást kivihetőnek, ennek alapján tartotta lehetségesnek a „jövő boldog Magyarországát" felépíteni.77 Augusztus 2-án déle­lőtt Egerben a lakosság többsége még nem tudta, hogy Budapesten már új kor­mány van, csak délután jött ennek a híre.7 8 Délelőtt a munkástanácsot újból összehívták, „ahol egyhangúlag elhatározták, együtt maradnak. A hivatal elé gépfegyvereket állítottak."7 9 Nincs feljegyzés, dokumentum arra vonat-70 Berzeviczy O.: i. m. 13. 1. 71 Szántó Imre: A fehérterror rémuralma Heves megyében. 1919 — 1921. Heves megye a Tanácsköztársaság idején. Eger. 1959. 164. 1. 72 Egri Munkás, 1919. aug. 2. 73 Szántó Imre: i. m. 146. 1. 74 HIL. HM. 1919/ált. 5/a. 816/1. 75 Egri Népújság, 1921. aug. 2. 76 Egri Munkás, 1919. aug. 2. 77 Uo. 78 PI Arch. Tagyob. 2/7. Naplójegyzetek a Tanácsköztársaság idejéből. Sic fata tulere. Szomorú időknek szomorú nótája. Eger. 1919. március 20. — augusztus 20. Irta egy cisztercita tanár. — A napló koraisága valószínűvé teszi, hogy igaz, amikor arról ír, hogy csak délután tudták meg szélesebb körben a szakszervezeti kormány megalaku­lását Égerben. így tévesnek tekinthető az Egri Népújság 1921. augusztus 2-i visszaem­lékező cikke, amely szerint reggel 8 órakor az Égri Vörös Hírlap nyomdája előtt nagy tö­meg tolongott, mert az új kormány névsora ott látható volt. E közlést Szántó Imre is átvette idézett tanulmányában. 79 HIL. HM 1919. Ált, 6/a. 816/1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom