Századok – 1968

Történeti irodalom - Eperjessy Kálmán: A magyar falu története (Ism. Szendrey István) 1193

TÖRTÉNETJ JRODALO.M 1193 nak egyik legérdekesebb fejezete az, mely a kormánynak a katolikus főpapi állások betöltésénél — az elvesztett jog helyett — a Vatikánnal szemben legalább bizonyos befolyás vagy látszat fenntartására irányuló szánalmas erőfeszítéseit ismerteti. A fentiekben áttekintett gondos, igényes munka az olvasót is igényessé teszi. A tárgy minden vonatkozására kiterjedő anyagban, úgy tűnik, néhány kérdés bővebb kifejtést érdemelt volna. így pl. II. József egyházpolitikai rendszeréről, az ún. jozefinizmusról, szerettünk volna hosszabb, összefüggő ismertetést kapni. Ugyanígy lehetett volna a szentszékek hatáskörének változásait, e bíróságok fokozatos kiszorulását a világi ügyekben való ítélkezésből stb. összefüggő előadásban, pl. egy fejezetrészben végigkísérni. Az újabb időből pl. a polgári házasság s az állami anyakönyv bevezetése érdemelt volna, szerintünk, a jelenlegi hivatkozásoknál részletesebb ismertetést. Mint az idézett forrásanyag mutatja, a szükséges adatok a szerzőnek rendelkezésére állottak, így az említett tárgyak bővebb kifejtése nem ütközött volna nehézségbe. Éppen ezért e szövegrészek vagy adatok szűkszavúságát csupán esetlegességnek fogjuk fel. Ilyen nagy volumenű s ennyire összetett tárgyú munkánál gyakorlatilag megoldhatatlan, hogy minden kapcsolatos kérdés egyforma részletességű kidolgozást kapjon, hogy a közölt anyag a különböző érdeklődésű olvasókban felvetődő kérdésekre egyformán megfeleljen. E sorokat tehát annak megismétlésével zárjuk, hogy az ismertetett munka egy igen fontos és aktuális tárgynak hatalmas anyaggyűjtésen alapuló, maradandó értékű, gondos kidolgozása, mely az állam s az egyházak közötti jogviszonyok története szempontjából alapvető jelentőségű. VARGA ENDRE EPERJESSY KÁLMÁN: A MAGYAR FALU TÖRTÉNETE (Budapest. 1966. Studium Könyvek. 58. 300 1.) A Gondolat Kiadó nagy népszerűségnek örvendő sorozatában jelent meg Eperjessy Kálmán tudományos ismeretterjesztő munkája, melynek alapvető célkitűzése, hogy útbaigazítsa a falu múltjának kutatóját, s az eddigi tudományos kutatások eredményeit összefoglalva, a magyar faluról és népének életéről a széles olvasóközönséget tájékoztassa. A szerző régebbi falutörténeti kutatómunkájára támaszkodva ennek a kettős feladatnak tett eleget, s hogy milyen sikerrel, azt talán elsősorban az bizonyítja, hogy a 2 ezer példányiján kiadott munka már nem található a könyvesboltokban. A feladat sikeres megoldása szempontjából mindenekelőtt ki kell emelnünk az első fejezetet és az Irodalmi Tájékoztatót. Mindkét rész alapvető eligazítást ad azok számára, akik községük múltjának feltárásán kívánnak majd munkálkodni. De a hasznos útbaigazítások nem szűkülnek le e két fejezet körére, hiszen a falu múltját összefoglaló részek is olyan kérdéseket elemeznek igen színesen, melyek feltárására nagy gondot kell fordítania a helytörténet kutatójának. E tekintetben különösen sokat meríthet az érdeklődő a feudáliskori falu életére. A későbbi korokról rajzolt kép azonban sajnos — a történettudományi alapvetés hiányos volta miatt — gyakran nem lép túl a felvillanások fokán. Eperjessy Kálmán műve gondosan mutatja be a falutörténetkutatás fejlődésének útját, eredményeit, forrásait. A falvak kialakulását, a községek típusait, életfunkcióját az ország, a táj képében, s különös súlyt helyezett a feudális kori parasztság életkörülményeinek leírására, nem kerülve ki olyan — ma még igen sok vonatkozásban ismeretlen — problémát sem, mint a falusi ipar ós kereskedelem kérdései. Külön említendő még, hogy a falu szellemi életének megrajzolására történettudományi munkákban szokatlanul nagy teret szentel, hangsúlyozva ezzel a kérdés nagy horderejét. Ugyanis nemcsak a nép szokásai, szellemi kincse tárul e fejezetben elénk, de az is, hogy milyen kulturális elmaradottságra volt kárhoztatva hazánk parasztsága egészen a felszabadulásig. Kiderül Eperjessy könyvéből, hogy a XVIII. századvégi és a XlX. századi törekvések ellenére a legelemibb oktatás sem juthatott el parasztságunk jelentékeny rétegeihez. A munka sikere kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a tudományos ismeretterjesztő művekre igen nagy szükség van, s hogy az érdeklődés rendkívüli ezek iránt. Azt is jelenti azonban ez, hogy a szaktudományok eredményeit összefoglaló mű írójára fokozott felelősség hárul, hiszen művével szóles olvasótáborhoz közvetíti a szaktudomány eredményeit. Eperjessy Kálmán műve ennek a követelménynek is igyekszik maximálisan eleget tenni, s alábbi apró észrevételeink elsősorban azt a célt szolgálnák, hogy az esetleges újabb kiadásoknál helyenként jó lenne kiküszöbölni a félreérthető fogalmazásokat és a fölösleges ismétléseket. Ilyen javítandónak érezzük például a Habsburgok gyarmatosításáról leírtakat (47. 1.). A téma nem ad lehetőséget arra, hogy szerző e