Századok – 1968
Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941
960 P. RATKOS Bertalan veszprémi püspök a domonkosokkal együtt a kunok között tartózkodott.8 1 így nyílt lehetőség arra, hogy a Mária-templomot és a Szent György oltárát, ill. kápolnát is Jakab nyitrai püspök szentelje fel. Ha ui. II. András ellenzékének tagjai az udvartól távol voltak, akkor a veszprémi templomot és kápolnát olyan másik püspöknek kellett felszentelnie, aki II. András és felesége, Jolánta udvarában tartózkodott, s ez éppen Jakab nyitrai püspök volt. Egy másik tény is amellett szól, hogy a Mária-templom és a Szent György oltár, ill. kápolna felszenteléséről írt feljegyzés a veszprémi ún. Gizella-kápolnára vonatkozik. A forrásokból ismeretes, hogy a Szent György-kápolnában, melyet a XIV. század derekán restauráltak82 (gótikus stílusban építettek át), 1352. május 11. előtt, majd 1417-ben egyházmegyei zsinatot tartottak.8 3 A veszprémi egyházmegyei zsinaton véleményünk szerint 45 60 embernek kellett részt vennie, éspedig a püspöknek, hét prépostnak (két veszprémi, budai, fehérvári, hantai, őrsi, dömösi), káptalanonként legalább egy-egy kanonoknak, hét fő- és legalább tizennégy alesperesnek, a papoknak és az egyházmegye területén levő több mint negyven kolostorból legalább tizenöt képviselőnek. És itt felmerül a kérdés: melyik veszprémi Szent György-kápolnában tarthatták a zsinatot ? Míg a bazilika melletti Szent György ossariumban harminc ülő embert helyezhettek el,8 4 a Mária-templom feletti teremben (amely azonos lehet a Szent György-kápolnával), cLZcLZ cl Gizella-kápolna emeleti részében (42 m2 alapterületével) 50 60 ember ülhetett le, azaz itt megvolt a zsinat megtartásához szükséges tér,8 5 de megvolt a szükséges kényelem is, mert a kápolna a püspöki palota mellett állt, ahol refektórium és más szükséges berendezés is rendelkezésre állt. Ha a ,,superius altare s. Georgii" lokalizálása nem is egészen világos, tény, hogy Szent György kápolnája és kultusza létezett Veszprémben. Az a tény, hogy a püspöki palota eredetileg a magyar királynék palotája volt, szintén nem nélkülözheti a jelentőséget, mert biztos, hogy a palota mellett magánkápolnának is kellett lennie, ahová a közönség nem léphetett be. Feltételezésünk, hogy a Jakab nyitrai püspök által 1228. november 14-és 15-én felszentelt templom a veszprémi várban álló Mária-templom és a hozzá tartozó Szent György-kápolna volt, azért problematikus, mert ebben az esetben a várhegyen két Szent György tiszteletére szentelt kápolna, illetve templom lett volna. Ezen kívül ez a feltételezés megkívánja, hogy az egyik épületet a szó szoros értelmében vett kápolnának, a másikat, a bazilikától északra fekvőt pedig ossariumnak tekintsük. A felvetett kérdéseket végleges érvénnyel csak következetes történelmi-régészeti vizsgálat döntheti el. 61 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. II. köt. Bpest. 1899. 90 — 103. 1. 6-Gutheil J.—Gyürky K.—Erdei F.—Koppány T.: Műemlékvédelem IV. (1960), 136 — 138. 1. (néhai Gutheil J. által irt rész). À legfontosabb az a megállapítás, hogy a kápolna „faragott kövekből épült és gyönyörűen ki volt festve". Gótikus átépítésére mutat az ún. Gizella-kápolna román oszlopa feletti gótikus befejezés. Korompay : i. m. 135. 1. Hangsúlyozni kell azonban, hogy Ipolyin kívül mindenki a Szent Mihály bazilikától északra álló ossarium-mal azonosította a Szent György-kápolnát. 63 Kumorovitz: i. m. 174. 1. 436. sz., vö. még Hornig: i. m. 20—21. 1. 64 Gyürky H. K. : Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém. Acta archeologica 15 (1963), 341 — 408. 1. A férőhelyek számát a felület nagysága alapján számítottuk ki. 65 Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai. Á Veszprém megyei múzeum közleményei I. (1963), 108. 1. Ezt a férőhely-számot az alsó Mária templom felülete alapján számítottuk ki.
