Századok – 1968
Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941
A PRAY-KÓDEX KELETKEZÉSE ÉS FUNKCIÓJA 961 A holdva-menti kolostor leégése 1203-ban A Prav-kódexről és főképpen annak eredetéről szóló irodalomban döntő szerepet játszott két lür, egy kolostor leégéséről. A bejegyzés: „Monasterium b. Joannis Baptiste comburitur iuxta Buldvam situm" az 1203-ik évről mind az évkönyvekben (fol. 16v), mind a húsvétmutató táblák I. részében (fol. 10v) megtalálható. Ezeket sem földrajzi, sem tartalmi szempontból senki nem elemezte. A „Iuxta Buldvam" földrajzi megjelölést nem magyarázhatjuk úgy, mintha Boldva helységről lenne szó, hanem ellenkezőleg, ez a nyelvi fordulat olyan helységről beszél, amely a Boldva folyó mellett feküdt. Másrészt a kolostor Keresztelő Szent János-patrociniuma határozza meg közelebbről, hogy melyik helységről van szó. Hogy nem Boldva községről van szó, az kiderül egyrészt a földrajzi megjelölésből, ahol a „de Buldva" fordulatot várhatnánk el, amint az a boldvai monostor esetében tényleg elő is fordul,6 ® nem pedig a „iuxta Boldvam" for' dulatot. A garamszentbenedeki (iuxta Gran) bencés monostor elnevezéséhez hasonló „iuxta Buldvam" fordulat feltételezi, hogy 1. a kolostor a folyó mellett feküdt, 2. más helyneve volt, mint a folyónak. De tárgyi szempontból sem fogadható el a „iuxta Buldvam" kifejezésnek a borsodi „Boldva" faluval való azonosítása. Amint Gvörffy György munkájából kiderül, az egyetlen adat Boldva falu plébániájának patrociniumára a monostor megszűnése utáni időkből a ' pápai tizedjegyzékekből való és az Szent János apostol és evangélistáé.6 7 Ha a borsodi Boldva faluról lenne szó, akkor Keresztelő Szent János patrociniumára valló adatot is várhatnánk, ilyen adat azonban nincs, ami ugyancsak ellentmond a „Boldva menti Keresztelő Szent János kolostor"-nak Boldva falu' val történő azonosításának. A kolostor lokalizációjánál a patrociniumból kell kiindulnunk. Oszvald Ferencnek a premontrei kolostorokról írott tanulmányából6 8 tudjuk, hogy Keresztelő Szent János kolostora már a XII. század végén létezett a Boldva felső folyása mentén a mai Jászó helyén, amelyen a Boldva keresztülfolyik. Bár a jászói kolostorra vonatkozó és Keresztelő Szent János patrociniumát tartalmazó adatunk csak 1234-ből való, a jászói premontrei kolostor privilégiumaiból kiderül, hogy IV. Béla elődei alapították és külön hangsúlyozzák, hogy IV. Béla öccse, Kálmán herceg látta el birtokokkal 1241 előtt, amit úgy foghatunk fel, mint az 1203-ban tűzvész áldozatául esett Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kolostor újjáépítését.6'J Hátra van még annak a kérdésnek megválaszolása, hogyan jutott el a jászói kolostor leégésének híre Veszprémbe. Csak feltételezhetjük, hogy a királynéi palota tisztjei lehettek azok, akik a királynéi birtokokra felügyeltek 66 Smiciklas T. : Codex diplomaticus Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae IV. Zagrabiae. 1906. 381 — 382. 1. 67 Györfjy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. köt. 760. 1. „ecelesia s. Joannis evangeliste de Beldor, Dom (sac.) de Boldua, Bolua, Bodlua". 68 Oszvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 1957, 243 — 244. 1. 69 „Ut omnes facilitates ecclesie tam a nostris antecessoribus, quam a earissimo fratre nostro Colomanno . . . collatas", Oszvald: i. h. 244. 1. (Dl. 425 jelzet alatti 1392. évi megerősítés alapján)..
