Századok – 1968
Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941
A PRAY-KÓDEX KELETKEZÉSE ÉS FUNKCIÓJA 957 súlypontját a 3. csoportra helyeztük, bár az 1 2., ill. 4. csoportot is figyelembe vesszük. 1. Az évkönyvek. Az irodalomban Annales Posonienses vagy Chronicon Posoniense címen említik őket.5 4 A Pray-kódex keletkezésének és funkciójának problematikája szempontjából az évkönyveknek az a jelentőségük, hogy létük a Pray-kódexben (az uralkodók uralkodási idejével, a kronológia didaktikai anyagával és a magyar egyházjoggal együtt) bizonyítja, hogy a Pray-kódex tulajdonképpen a veszprémi káptalani iskola kézikönyve lehetett. Az évkönyvek részletes elemzése tematikánkon kívül esik, de meg kell említenünk a folio 16v 1184. évi (helyesen 1172. évi) bejegyzésének helytelen olvasatát, ahol az eddigi „Bela fráter eius de Grecia eductus in regem elevatur"5 5 helyett helyesen a következő szöveg olvasható ,,1184. [Rex Stephanus] obitus et Bela fráter eius de Grecia edoctus in regem elevatur". Tekintettel arra a megállapításunkra, hogy a Pray-kódexet a veszprémi káptalanban iskolai kézikönyvként írták, az évkönyvek keletkezését új vizsgálat alá kell venni, s ezek során kell szétválasztani a régebbi kéziratból átvett országos jelentőségű bejegyzéseket azoktól, amelyeket a Prav-kódex keletkezési helyén jegyeztek fel. Véleményünk szerint a régebbi kézirat, azaz a 997 — 1146 közötti eseményekről szóló feljegyzések a veszprémi káptalanon kívül keletkeztek. Bár a hibás évszámmal ellátott bejegyzések csoportja (1162 1177) valamilyen cirill szláv vagy talán görög forrásra mennek vissza, mégis biztos, hogy az évkönyvek 1194 utáni utolsó bejegyzései éspedig. „Desiderius abas depositus est" (1195), ,,Buda secerdos obiit" (1198), „Daniel presbyter ordinatur" (1200) ott keletkeztek, ahol a Pray-kódexet 1195 után használták, azaz minden valószínűség szerint a veszprémi káptalanban. Az 1203. évi „Monasterium Iohannis Baptiste comburitur iuxta Buldvam situm" eseményt kivéve az említett legkésőbbi bejegyzéseknek már nincs országos jellegük, az évszámok tekintetében az írnokok mint kortársak már nem tévedhettek, ami viszont a régebbi források lemásolásánál könnyebben megtörténhetett. 2. A magyar királyok uralkodási ideje összeállításának funkciójára ugyanaz vonatkozik, mint amit az évkönyvekről mondottunk és az, hogy didaktikus jellegű volt, forrása pedig minden valószínűség szerint a legkorábbi fehérvári annalista kör tevékenységével függ össze, amelytől 1211-ig a Praykódex keletkezési és használati helye vette át a bejegyzések vezetését. 3. A húsvétmutató táblák I. részében fol. 10v „Elevacio s. Ladizlay" (1192) és a „Monasterium s. Johannis В. comburitur" (1203), továbbá a táblák II. részében folio 14. „Adventus Bele regis" (1171), „Elevacio s. Ladizlai" (1192), „Obiit Bela rex" (1196) bejegyzéseknek országos jellege van és a veszprémi káptalanban írhatták őket 1204 1205 előtt. Ezzel szemben a Csukár-házaspár sorsáról a 15. folion nem sokkal 1241 után a pozsonyi káptalanban írt bejegyzés magánjellegű. Ha helyes az a megállapításunk, hogy 1162-től kezdve az ún. pozsonyi évkönyveket már a veszprémi káptalan tagjai vezették, akkor meg kell 54 Elsőként Koller adta ki, s ő nevezte el az évkönyveket Annales Posoniensesnek, História episeopatus Quinqueecclesiensis I. köt. 402—413. 1. A legjobb kiadás és egyben az évkönyvekre vonatkozó irodalom Madzsarnál található Scriptores Rerum Hungariearum I. 121 —124 (bevezetés), 125—127. 1. (szöveg). Vö. az 50. jegyzetben mondottakkal. 55 Madzsar : i. h. I. köt. 127. 1. (1185. évhez). 7 Századok 1968/5-6
