Századok – 1968
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván 35
72 BEREND T. IVÁN— RÍNK1 GYÖRGY évente átlagosan l,8%körül mozgott.) A jellegzetesen lassú ipari forradalom előtti gazdasági növekedés az ipari forradalom kibontakozásával rendkívül meggyorsult: az 1870-től 1881-ig terjedő évszázadban Angliában a nemzeti jövedelem növekedési üteme 2,8%-ra ugrott, s ezen belül az ipari termelés évi emelkedési rátája meghaladta a 3%-ot.124 A XIX. század utolsó harmadától az első világháborúig terjedő évek orosz és magyar nemzeti jövedelem növekedési adatai tehát egyértelműen mutatják, hogy a gazdaság dinamizmusa a nyugat-európaival egybevetve nem az ipari forradalom kora előtti, hanem éppen alatti dinamizmussal azonosítható. Még szemléletesebb, ha hozzátesszük, hogy a 3% körüli nemzeti jövedelem-növekedési ráta egyre jobban az iparosodás következménye, pontosabban szólva a modern gazdasági dinamizmust nem kis mértékben éppen az iparfejlődése kölcsönözte a nemzetgazdaságoknak : anemzeti jövedelemnövekedésénél ugyanis jóval gyorsabb volt az ipari termelés növekedése: Oroszországban az évi 3%-kal szemben, 1860 és 1913 között évente átlag 5,0% (1862 és 1882 között 3,5%, 1882 és 1913 között 5,72%),125 Magyarországon a 3,2%-kal szemben 5,2%.12 6 (Az adatok egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy« a mezőgazdazdasági növekedés is különlegesen gyors ütemű.) Az ipari forradalom korára jellemző fejlődési dinamizmus a világháború előtti évekre már jelentősen átalakította a gazdaság és társadalom szerkezetét. A végbement folyamatok jellemzésére legkifejezőbb mutatóként a lakosság foglalkozási megoszlásában, valamint a nemzeti jövedelem termelésének struktúrájában bekövetkezett változásokat sorakoztathatjuk fel. Oroszországban — s ez ismét a Lengyel Királysággal együtt értendő — az 1861. évi reform idején a lakosság több mint 90%-aa mezőgazdaságban keresett megélhetést.127 A század utolsó harmadában kibontakozó ipari forradalom hatására az 1897. évi népszámlálás idején a mezőgazdasági népesség aránya 78%-ra csökkent.128 A századforduló után meggyorsuló előrehaladás következményeit a lakosság megoszlásában adatok híján nem mérhetjük pontosan le, a tendenciákra azonban világosan utal, hogy a városi lakosság aránya 1897 és 1913 között 16 millióról 28 millió főre emelkedett, s aránya össznépességen belül 12%-ról 18%-ra nőtt.129 Ha a városi népesség növekedési ütemét — s az megengedhető, mert minimális becslés — azonosnak tekintjük az ipari népesség növekedési ütemével, akkor az első világháború előtt az Orosz Birodalom lakosságának már csak valamivel több mint 70%-a dolgozott a mezőgazdaságban. Magyarországon az első összeírás adatai szerint 1869-ben a lakosság több mint 75%-a dolgozott a mezőgazdaságban. Az 1900. évi népszámlálás idejére a mezőgazdasági népesség aránya 68%-ra, 1910-re pedig 64%-ra csökkent. 124 S. Kuznets: i. m. 63., 64. I.; W. Hoffman: The Growth of British Industry, 1700—1960. Oxford. 1955; J. Chambers: The Workshop of the World. British Economic History from 1820 to l'880. London—New York—Toronto. 1961. 125 A. Gerschenkron: The Rate of Industrial Growth in Russia since 1885. Journal of Economic History 1947. Supplement. 145. 1.; S. J. Patel: Rates of Industrial Growth the last Century. Economic Development and Cultural Change. 1961. 319. 1. 126 Berend T. Iván—Bánki György : Nemzeti jövedelem és tőkefelhalmozás Magyarországon 1867—1914. Történelmi Szemle, 1966. 2. sz. 127 Hromov: i. m. 84. 1. 128 P. Ljascsenko : Isztorija narodnogo hozjajsztva SzSzSzR. Moszkva. 1952. II. köt. 119.1.; 1897. évre rendelkezésre áll a Lengyel Királyság lakosság megoszlásának adata is. Eszerint a mezőgazdaságban csak a lakosság 56,6%-a dolgozott. (Piltz: i. m. 128. 1.) 129 Ljascsenko : i. m. II. köt. 118. 1.; A szovjet népgazdaság 50 éve számokban. Közgazdasági Szemle, 1967. 11. sz.
