Századok – 1968
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván 35
68 BEREND T. IVÁN— RÍNK1 GYÖRGY illeti, már az ipari forradalom késésének bemutatása során utaltunk rá, hogy az 1880-as évekig az ipari forradalom magyarországi kezdetei az élelmezési iparban mutatták a legnagyobb eredményeket. Az ipari forradalom térhódítása idején az élelmezési ipar domináns szerepe továbbra is változatlan maradt. Ez egyébként nem volt egyedülálló jelenség, hiszen az ipar térhódítása Európa-szerte a legfontosabb tömegszükségleti cikkeket termelő iparágakban haladt leggyorsabban előre.11 3 Ezek az iparágak ugyanis széles fogyasztópiacra támaszkodva, a technikai nehézségek leküzdésének könnyebb lehetőségeivel, alacsonyabb tőkebefektetési igényekkel, alacsonyabb képzettségű munkásrétegek iránt támasztott kereslettel — vagyis a kiképzés jóval alacsonyabb költségeivel — egyben magas profitok biztosítását tették lehetővé. Mindez egyaránt vonatkozott a nem nehézipari területek két nagy ágára, a textiliparra és az élelmezési iparra. Hogy az egyes országokban azután melyik ágazat játszott nagyobb szerepet, azt számos, az ország gazdasági helyzetét meghatározó tényező döntötte el. Ezek között a rendelkezésre álló nyersanyagok jellege, a belső és külső piacokon jelentkező kereslet iránya, s nem utolsó sorban az adott országgal konkurráló országok' ipari színvonala és szerkezete. , Kétségtelen, hogy az ipari forradalom lejátszódása idején több országban, elsősorban Angliában és Franciaországban, de részben Németországban is11 4 ' a textilipar játszotta a vezető szerepet. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a vezető szerep tulajdonképpen csak Angliában jelentette a textilipar abszolút túlsúlyát, ami az angol mezőgazdaság speciális fejlődésével — ez utóbbi ugyanis alig adott lehetőséget az élelmezési ipar kiépülésére> de annál inkább a gyapjúfeldolgozásra — még inkább Angliának a XIX. századi tőkés fejlődésben játszott különleges szerepével kapcsolatos. Anglia a világ ipari műhelyeként textiliparát is kezdettől fogva a világszükséglet kielégítésére építette ki. Franciaországban és különösen Németországban a textilipar jelentős szerepe már korántsem volt egyértelmű ezen iparág abszolút túlsúlyával. Más nyugat-európai országokban, ezek. sorában pl. Belgiumban, Dániában -és Hollandiában az ipari fejlődés első időszakában már az élelmezési ipar részesedése a legnagyobb a gyáripar termelésében. A nemzetgazdaság erőteljesebb agrárszinezete — mely eleve kedvezőbb feltételeket teremtett az élelmezési iparnak — mellett ebben az irányban hatott, hogy a környező, részben korábban iparosodott nagyhatalmak, mindenek előtt Anglia nemcsak mezőgazdaságuk, de élelmezési iparuk számára is széles, gyorsan fejlődő felvevőpiacot kínált. A textilipar viszont nemcsak exportlehetőségek terén ütközött erőteljes versenybe, de még a belső piacon is nehéz küzdelemre kényszerült a szomszédos nagyhatalmak árucikkeivel. Az élelmezési ipar meghatározó szerepéről azonban egyik nyugat-európai ország esetében sem beszélhetünk. A XlX. század második felére már minden esetben jelentős textilipar bontakozott ki, ha az ipari össztermelésben még nem is tudta elérni az élelmezési ipar részesedési arányát.115 113 A kérdésre lásd Walter Hoffmann : Stadien und Typen der Industrialisierung. Jena. 1931; újabban: Problemi storiei del industrialisazione. Urbino. 1965. c. kötetben Eric Hobsbawm : First comers and late comers с. tanulmánya. 114 Az újabb német irodalomban felmerült az az álláspont, mely szerint Németországban a nehézipar volt az ipari forradalom vezető ágazata. Lásd: Studien zur Geschichte der Industriellen Revolution in Deutschland. Szerk. H. Mottek. Berlin. 1960. Továbbá H. Mottek: Wirtschaftgeschichte Deutschlands. Berlin. 1964. us Walter Hoffmann : Stadien und Typen der Industrialisierung.
