Századok – 1968
Tanulmányok - Dolmányos István: A „Lex Apponyi” 484
A „LEX APPONYI" 527 A nem magyar többségű vidékek közül a legkevesebb gondot a rendkívül gyenge nemzeti mozgalommal rendelkező kárpátukrán területek jelentették a kormánynak. Innen teljesen problémamentes jelentések futottak be. „Tanügyi téren az 1907. évi XXVII. t. c. végrehajtása sikerrel folytattatott s a ruthén ajkú községbeli hitfelekezeti iskolák tankönyvének magyarra szövegkönyvelése folytán a magyar beszéd tanítás sikere örvendetesen fokozódott. Hasonló üdvös eredményt várhatunk az ingyenes nép iskoláktól is, a mi a meglevő népiskolák teljesebb benépesítését eredményezi — jelentette Ugocsa vármegye közigazgatási bizottsága.205 Végezetül talán nem érdektelen egy szempillantást vetni a magyar lakta belső területekre. Itt a törvény gyakorlati végrehajtása szinte kizárólag az államsegély kérdését állította a figyelem középpontjába. „Az idézett törvények rendelkezéseit Heves vármegye a legnagyobb ügybuzgósággal hajtotta végre. Tanítóinak illetményeit rendezte s hol a községi, vagy egyéb alap elégtelen volt a tanítói járandóságok fedezésére, államsegélyt vett igénybe. Érdekes jelenség, hogy a 349 községi és felekezeti tanító részére szükséges fizetéskiegészítés és korpótlék biztosítása végett 244 esetben vettek igénybe államsegélyt Heves vm. községei. Az így kiutalványozott összeg 126 597 koronát tett ki, s így egy tanítóra átlag 520 korona államsegély jutott".206 Vagyis a magyar megyékben minden különösebb zavaró mozzanat nélkül érvényesült a törvényekben nyújtott nem lebecsülendő anyagi engedmény, aminek ismeretében könnyebben megérthetjük, hogy miért torpant meg 1907 után a magyar tanítóság sokat ígérő szervezkedése. * A Lex Apponyi végrehajtását, következményeit kutatva legalább néhány adattal érzékeltetnünk kell a nemzetiségi elemi népiskolák helyzetének számszerű alakulását. A román tannyelvű iskolák száma már az iskolatörvények elfogadását megelőzően is csökkenő tendenciát mutatott. Az 1907 előtti három esztendőben e csökkenés 2,7%-os volt. A Lex Apponyi beiktatását követő első öt esztendő adatait a következő táblázat tünteti fel: Iskolatípusok 1907 1908 1909 1910 1911 Községi iskola 82 85 99 92 91 Görög katolikus iskola 1170 1115 1042 998 991 Görög keleti iskola 1504 1435 1295 1238 1217 Ag. evang. iskola 1 1 — — — Társulati iskola 3 3 3 3 220 7 Ebből az összeállításból kitűnik, hogy a román iskolák számának csökkenése 1907 után erőteljesebb, mint annakelőtte, 1911-ig 16,7%-kal csökkent. Az első évben 121 iskola zárta be kapuit, majd évente 200, 108 és 30 iskola szűnt meg. 1911-ig összesen 459 iskolát vesztettek. A csökkenés elsősorban a román 205 OL. M. E. 1909. XXXVII. 5031. 206 Kemény György : Heves vármegye közgazdasági leírása. Közgazdasági Szemle. 1909. 413—414. 1. 207 Pesti Hírlap, 1913. ápr. 2. 33. 1. — Merkur : Az Apponyi-féle törvény hatása a román iskolákra. II. — Az adatok mindig a június 30-i állapotot veszik figyelembe.
