Századok – 1968
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván 35
46 BEKEND T. IVÁN—RÁNKI GYÖRGY A lengyel bankhálózat kezdetei ugyan a napóleoni háborúk végén fellépő válság körülményeihez nyúlnak vissza, amikor a sziléziai „Landschaft"-ok mintájára létrejönnek az első földhiteltársaságok — 1821-ben Poznanban, 1825-ben a Lengyel Királyság területén — s 1828-ban az állami alapítású aktív tevékenységet kifejtő Lengyel Bank. A részvénytársasági alapon működő modern bankhálózat kiépülése mégis a század hetvenes éveire esik. 1870-ben, 1871-ben és 1872-ben egymást követően jönnek létre a Varsói Kereskedelmi Bank, a Varsói Leszámítoló Bank és a Lodzi Kereskedelmi Bank, valamint számos szövetkezeti alapon működő pénzintézet (Ipari Hitelek Bankja, Varsói Hitelszövetkezet stb.J. A világháború előtt a Lengyel Királyságban 38 magánbank működik már.47 A hitelezési tevékenységben Románia, Bulgária, Szerbia vagy Lengyelország esetében csakúgy mint Oroszországban vezető szerepet játszottak a mezőgazdasági befektetések. Hasonló volt a helyzet Magyarországon is. A magyar bankrendszer az 1830-as években indul fejlődésnek. 1836-ban Fáy András kezdeményezése nyomán, nagybirtokosok befizetésével megalapítják a Pesti ' Hazai Első Takarékpénztáregyesületet, s ezt követően a legtöbb vidéki városban is megindult a takarékpénztárak alapítása. 1841-ben Ullmann Mór és < más kereskedőtőkések Pesti Magyar Kereskedelmi Bank néven létrehozzák az első bankot. 1848-ig 36 pénzintézet működött az országban. Az ötvenes ' évek stangálása után a kiegyezés évtizedének elejétől újabb alapításokra került . sor. 1866-ban 60 pénzintézet működött. A magyar bankrendszer fellendülésének igazi korszaka az 1867. évi osztrák—magyar kiegyezés után bontakozik ki. A helyi pénzintézetek, takarékpénztárak gombamódra szaporodnak, 1873-ra már 637 pénzintézet működik az országban. Ezek sorában azonban — magyar viszonylatban — már bankóriásokat is találunk. A Rotschild-érdekelt- ] ségű Magyar Altalános Hitelbank, az Anglo—Magyar Bank, Franco—Magyar Bank, a Földhitelintézet valóságos nagybankokként működtek. S bár az 1873-as válság nagy megrázkódtatásokat okoz, a legtöbb nagybank összeomlását vonja maga után, a nyolcvanas, kilencvenes években részben újabb alapítási hullám önti el a vidéket és a fővárost, ami a századforduló idejére kétezer fölé emeli a pénzintézetek számát, részben a külföldi pénzcsoportokat újabb befektetésekre ösztönzi, ami a Magyar Altalános Hitelbank mellett a vezető nagybankok közé emeli a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbankot és a Pesti Hazai Első Takarékpénztárat. A számszerű növekedés önmagában természetesen keveset mond, sokkal kifejezőbb a pénzintézetek tőkeállományának emelkedése: A pénzintézetek saját és idegen tőkeállománya" alap- és tartaléktőke betétek összest összesen % 1848 1867 1873 1880 1890 1900 28 874 199 688 192 734 348 532 833 381 3 724 19 138 143 126 348 4.16 610 524 1 104 595 1 773 631 22 862 172 000 548 004 803 258 1 453 127 2 607 012 100 751 1 956 3 507 6 375 11 384 " E. Piltz: Poland. London. 1909. 200., 201. 1.; Buják: i. m. 38. 1. 48 Magyar Statisztikai Közlemények 35. A Magyar Szentkorona Országainak Hitelintézetei. 1894—1909. években. Bpest. 1913.
