Századok – 1968
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván 35
AZ IPAIÎI FORRADALOM KERDÉSÉHEZ 45 összpontosították. Az általános modernizálódás, £fc> tőkés fejlődés olyan fontos vívmányát, mint a modern bankrendszer és a közlekedés, a XIX. század második felében közvetlenül agrárérdekek szolgálatába állították. A modern orosz hitelszèrvezet kiépülése a reform előtt úgyszólván meg sem indult, modern nagybankok még nem jöttek létre.40 A fejlődés első állomása 1860-ban az Orosz Bank megalapítása, amit négy évvel később az első modern kereskedelmi bank létrehozása követ. 1873-ban már 39 részvénytársasági bank működik. A hetvenes évekig megtett bankfejlődés eredményeként 1874-ben a bankok alaptőkéje 104 millió rubelt tett ki. A századfordulóig bekövetkezett további előrehaladást mutatja, hogy 1900-ban az alaptőkeállomány 275 millióra emelkedett.4 1 A nagybankok mellett fontos szerepet játszott a takarékpénztári hálózat is, melynek keretében 1880-ig 75, 1900-ra viszont már közel 1000 takarékpénztár működött. Betétállományuk ugyanezen időben 9 millióról 500 millióra ugrott.4 1 A vizsgált évtizedekben az orosz hitelszervezet tevékenysége főként a mezőgazdaságra koncentrálódott, az 1860-ban alakult Orosz Bank kölcsöneiből még 1896-ban is a mezőgazdaság kapta a legnagyobb részt —-25,3 millió rubelt —, az ipar pedig csak kevesebbel — 15,3 millióval — részesedett. Az orosz bankok által kibocsátott kötvények 37,7%-a volt záloglevél.4 3 Romániában 1857-ben alapították lakiban az első bankot, s a rendkívül lassú előrehaladást a hatvanas években néhány hazai és külföldi alapítás mozdította elő. Ezek sorában említést érdemel 1863-ban a Banca Rominiei, 1865-ben az Ottoman Bank létrehozása. A magánbankok elterjedését mégis csak a nyolcvanas évek hozták meg. 1866 és 1880 között mindössze 4, 1881 és 1902,között 30, a századforduló után a világháborúig eltelt években 110 hitelintézet alakult, s ezek sorában a legjelentősebb román bankok, mint a Marmorosch Bank és — 1910-ben — a Banca Romaneasca.44 Bulgáriában 1887-ig mindössze 5 bank működött 26,4 millió leva alaptőkével. A modern pénzintézeti hálózat rendkívül lassú növekedésére utal, hogy a bankok száma 1900-ig 29-re, 1905-ig pedig 36-ra emelkedett, ami a tőkeerő közel megháromszorozódásával jár együtt. A 70 millió levás összalaptőke azonban világosan utal a bankhálózat század elején is fennálló fejletlenségére.45 Szerbiában 1869-ben jön létre a belgrádi Első Szerb Bank, amely ugyan 6 év múlva tönkremegy, de ekkor már francia és osztrák közreműködéssel megalapítják a Szerb Hitelbankot, sőt 1883-ban a Nemzeti Bank is megkezdi működését. Mindezideig azonban csak két bank működött az országban 3,3 millió dinár tőkeerővel. A tulajdonképpeni fellendülés tehát itt is a század végén következik be: 1900-ban már 80 bank 16,7 milliós, 1912-ben pedig 187 bank 51,2 millió dináros tőkeállománya jelzi az előrehaladást.4 6 40 Ennek nem mond ellent, hogy a XVIII. századtól az 1754-es alapítású Kereskedelmi Bank létesítésétől több kereskedő bank működik. Ezek hitelező tevékenysége ugyanis rendkívül szűkkörű volt, ós nem lépett túl a középkori hiteltevékenység keretein. Vö. F. Poljanszkij: Pervonacselnoje nakoplenyije kapitala v Rosszii. Moszkva. 1958. 97—100. 1. 41 Hromov: i. m. 278., 532. 1. 41 Lenin: i. m. 550. 1. 43 Gindin: Russzkije Kommercseszkije banki. Leningrad. 1947. 44 P. Ercuta: i. m. 86., 93. 1; Gioricianu: La Roumanie Economique. 146. 1. 45 Lambrev: i. m. 49. 1. 46 G. Colocotronis: L'organisation bancaire des Pays Balcaniques et les capitaux étrangers. Paris. 1934. 159. 1.
