Századok – 1968

Tanulmányok - Márkus László: Kászonyi Dániel. 447

458 MÁltKUS LÁSZLÓ Kászonyi esetében az egyéni kudarc, amely egybeesett a politikai ön­kény erőteljes akciójával, kitérőket vont maga után. A megtört, kiábrándult, a byroni világfájdalom formai jegyeit őrző fiatalember az élet örömeiben keresett vigasztalást, és vagyoni helyzete néhány évig ezeket az örömöket, a könnyelmű, vidám életet biztosította is a császárvárosban. A családi vagyon elúszásának körülményei 1839 — 40-ben homályosak, a felelősség feltehe­tően megoszlik anya és fia között. A vagyon elvesztése azonban nem ejti kétségbe a huszonhét éves fiatalembert. Apja intelmeihez hűen az anyagi javak helyett szellemi javait kívánja gyümölcsöztetni. Ekkor lép arra a pályá­ra, amelyet azután kisebb-nagyobb szünetekkel haláláig nem hagy el: az újság­írói hivatást választja. Pesten keres és talál elhelyezkedést, ami egyúttal az irodalmi és politikai élettel való újabb kapcsolatát is jelenti. Rövid ideig a Közlemények az élet és tudományok köréből c. lap társlapjánál, a Literatúrai Lapoknál dolgozik, amelyet 1841. január elsejével Kovacsóczy Mihály és Táncsics Mihály alapítottak. Április 1-től Kovacsóczy egyedül szerkesztette a lapot, amely az év végével megszűnt. A következő két esztendőt Pesten újság­íróként tölti, munkásságának természete ismeretlen, még a szerkesztőséget sem nevezi meg emlékírásában. Annyi bizonyos — Kertbeny Károllyal való levelezéséből 1869 — 70-ből , hogy megismerkedett az irodalmi világgal, látogatta az ifjú írók és hírlapírók találkozó helyeit, ismeretségbe került — való­színűleg az 1844-es évben — Petőfivel is. Ez az életmód feltehetően mégsem elégítette ki, s valószínűleg meg­élhetését is rendkívül szűkösen biztosította. S még nem szakad el teljesen korábbi életformájától. Ezzel is magyarázható később érzelmi motívummal —, hogy otthagyta Pestet és Csöllére költözött, unokahúgához, Kliegl József­nek, a szedőgép magyar feltalálójának leányához. Csaknem öt esztendeig élt itt, falusi magányban, mint szegény rokon, gazdálkodott és tanította Laura gyermekeit. E remeteélet — bár a szerelem egész életre kihatóan édesítette — nem egyezett Kászonyi alaptermészetével. A byroni világfájdalom, a racio­nalizmusból eredő voltaireiánus morál és a kalandvággyal telített romantikus forradalmiság taplálta lázadó nyugtalanságát, kereste-kutatta azt az utat, amelyet egyénisége kibontakozásához megtalálni oly régóta sóvárgott. Az önkényuralom elleni gyűlölet hevítette a csöllei idill közepette is. Elérkezett az 1848-as esztendő és — mint annyi más életében — Kászonyi esetében is min­dent felforgatott. 3. Az olasz és francia forradalmak Metternich birodalmában is lángra lobbantották a hamu alatt izzó parazsat. Bár a rendőri jelentések2 3 1848. március 11-ről Laibachból és Lembergből a diákság és a tanári kar magatar­tását teljesen lojálisnak mondják (Sedlnitzky még 1820. április 6-án rendeletet adott ki, amely szerint a rendőrség folyamatosan jelenteni tartozott a tan­személyzet és a diákság politikai hangulatát), s a jelentések körültekintőek, mert a besúgóhálózat azóta számottevően gyarapodott (Ferstl lovag havi költségvetése már 20 000 forint)24 , mégis szinte robbanásszerűen törnek elő a Szent Szövetség- és Metternich-ellenes erők. 23 ÖSA. Abt. alig. Verw. PHSt - Z1 1917/1848. 24 Vö. Jrb. 1247/1848.

Next

/
Oldalképek
Tartalom