Századok – 1968
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván 35
AZ IPAIÎI FORRADALOM KERDÉSÉHEZ 39 A rendelkezésre álló régebbi és újabb irodalom túlnyomó többsége természetszerűen az ipari forradalom klasszikus, úttörő országának, Angliának, valamint az Anglia mögött történetileg viszonylag gyorsan felzárkózó nyugateurópai és észak-amerikai ipari forradalmaknak történetére irányítja figyelmét. Éppen az irodalomnak ez a bősége teszi feleslegessé, hogy ezeket a folyamatokat, melyek a gépek tömeges alkalmazását, a rohamos technikai és technológiai változásokat, az ipar mellett a nemzetgazdaság más ágaiban végbement radikális átalakúlást, a termelés mindezekkel kapcsolatos rohamos emelkedését, a népesség gyors gyarapodását, új társadalmi struktúra kialakítását, a modern burzsoázia és proletariátus színre lépését, vagyis a gazdaságot és társadalmat forradalmasító mozzanatokat ez alkalommal Nyugat-Európa viszonylatában akárcsak összefoglalóan is tárgyalni kívánjuk. Ismeretes, hogy az ipari forradalom a XVIII. század utolsó évtizedeitől elsőként Angliában vetette meg a modern gyáripar alapjait. A gazdaságtörténeti irodalom úgyszólván egyöntetűen konstatálta, hogy az angliai ipari forradalom az 1780-as évektől a.5 1820-as évekig terjedő nem egészen félévszázadban Angliát, amely már a XVIII. században virágzó manufaktúra-ipara révén a „világ műhelyévé" vált, modern ipari nagyhatalommá tette. A termelőerők forradalmi átalakulása a kontinensre is hamarosan átterjedt, s Franciaországban a XIX. század második negyedében bontakozik ki, míg a nyugati német államokban az 1830-as évek[től meginduló ipari forradalom a század közepére eső négy évtizedre bontakozik |ki, a német egység megvalósulása idejére már teljesen áthatva a gazdaságot.18 A XIX. század közepén a nyugat-európai országokban az iparosodottság és városiasodás már jelentősen előrehaladt. Angliában a XIX. század közepére a városi népesség már túlhaladta a falusi lakosság arányát.19 Francialországban 1789-től 1859-re a lakosság létszáma 15-ről 36 millió főre emelkedett, 's ugyanakkor a városi lakosság aránya Vs-ről x/4 -re nőtt.2 0 A nyugati területek ; iparosodása eredményeként a Zollverein keretébe tartozó német államokban az 1830-as 20%-ról 1860-ra 40%-ra ugrott a nem agrárnépesség aránya.21 Dániában 1860-ra az ipari népesség aránya meghaladta a lakosság 26%-át22 és hasonló az arány — már a XIX. század elején — Belgiumban.23 Kelet-Délkelet-Európa területein a fejlődés másként alakult. A modern gazdasági fejlődést hosszú ideig bénította a jobbágyviszonyok, a robotoló jobbágygazdaság fennmaradása és számos helyen ezzel összefüggésben az állami önállóság részleges vagy teljes hiánya, idegen megszállás és gazdasági 18 A hallatlanul gazdag irodalomból ezúttal hadd utaljunk csupán a következőkre: Marx: A tőke. Bpest. 1949; I. C. Clapham: Economic History of Modern Britain. 1927; H. L. Beales: The Industrial Revolution 1750—1850. London. 1939; Maurice Dobb: Studies in the Development of Capitalism. London. 1947; Pierre Benaerts: Les Origines de la grande industrie Allemande. Paris. 1937; Studi'en zur Geschichte der industriellen Revolution in Deutschland. Berlin. 1960; Dunham: La Revolution industrielle en France. Paris. 1953; E. Hobsbawm: Forradalmak kora. Bpest. 1964; T. S. Ashton: The Industrial Revolution 1760—1830. London. 1948; Cambridge Economic History of Europe. Vol. VI. 1—2. The industrial Revolution and After. 1965; W. Treue: Quellen zur Geschichte der Industriellen Revolution. Göttingen. 1966. 19 B. E. Gameron : France and the Economic Development of Europe. New-Yersey. 1961. 6. 1. 20 E. Levasseur: Histoire des classes ouvrières en France depuis 1789 jusqu'à nos jours. Paris. 1867. 21 R. Benaerts: i. m. 130. 1. 22 J. Samsöe: Die Industrialisierung Dänemarks. Jena. 1928. 11. 1. 23 R. E. Gameron: i. m. 325. 1.
