Századok – 1968
Tanulmányok - Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. 419
440 KIRSCHNEll BÉLA Werth árulása kiszolgáltatta Ceglédet, Kecskemétet az ellenforradalmi erőknek, az ellenállást jelentős mértékben megbénította, s utat biztosított a román csapatok előnyomulásának. Az I. hadtest ceglédi kapitulációja egyrészt helyrehozhatatlan vereséget jelentett, másrészt egyértelműen bebizonyította, hogy az új kormány teljesen légvárakra épített, mikor a fegyverszünet elfogadását s ezen keresztül a román királyi csapatok megállítását remélte. Cegléden a megszállás első óráiban a reakciós volt vezetők értekezletet hívtak össze, ahol elhatározták, hogy a város közigazgatási vezetését átveszik.134 Jellemző azonban, hogy csak a román katonák segítségével merték a direktóriumot megfosztani tisztségétől, amely még augusztus 2-án is teendőit végezte. Augusztus 3-án azonban már a rendőrkapitány utasítására az otthonaikban letartóztatott forradalmárokat a fogházból összebilincselve román fegyveres őrök kíséretében az utcára vezették, s dobszó mellett az utcasarkokon megállva, a csürhe számára lehetővé tették, hogy bosszúját töltse ki rajtuk.135 Kecskeméten az augusztus 2-án megjelenő Magyar Alföld c. lap a demoralizáció ellenére a forradalmi erők határozottabb politikájának megvalósítása mellett szállt síkra, amely a legszélesebb proletárdemokrácia biztosítása s a hivatalok megtisztítása mellett magában foglalta a legteljesebb ellenőrzést, a szakszervezetek és munkástanácsok összefogását a hibák kiküszöbölésére. A Kormányzótanács lemondását közlő belügyminiszteri táviratból levont első következtetés, annak ellenére, hogy váratlanul, meglepetésszerűen hatott,336 s a fenti feltételek megteremtésére valójában már nem volt meg a lehetőség, a Magyar Alföld augusztus 2-i cikkének irányával nem volt ellentétes. A munkástanács Kecskemét munkásságához szóló felhívása leszögezte, hogy a hatalom nem változik meg. A harcot, hogy biztosítsák a munkásosztály uralmát, nem szüntetik be. „Ezt a harcot a munkásság semmiféle külső beavatkozásra sem fogja feladni ... Munkások ! — olvasható a felhívásban — Ne üljetek fel semmiféle rémhíreknek, ennek a változásnak csak kifelé, a külpolitikában van jelentősége, mert befelé a munkásság továbbra is kezében tartja a hatalmat s azt mindenkivel, minden törekvéssel szemben feltétlenül megtartja és megvédi1. . . (Kiemelés az eredetiben -— K. B.) Minden munkás tartsa kötelességének a rend fenntartását, mert ha ezt nem tesszük meg, újból kizsákmányolt j ai és rabszolgái leszünk a nagytőkének !"137 A felhívással egyidejűleg az intézőbizottság rendeletet adott ki a statárium bevezetéséről, s közölte, hogy a Tanácsköztársaság rendeletei további intézkedésig érvényben maradnak. A Vörös őrség városparancsnoka pedig a város lakosságának tudomására hozta, hogy minden eszközzel megakadályozza a rendzavarást.138 Ugyanakkor elhatározták a szervezett munkásság felfegyverzését is.13 9 Az augusztus 2-án összehívott munkástanács nyílt gyűlésén azonban — amelyen rendkívül sokan vettek részt, annak következtében, hogy a munkástanács helyett egy ideiglenesen megbízott intézőbizottság vette át a város vezetését, s közölték, hogy a polgárság támogatá-134 PNÁL. Cegléd város közgyűlési jegyzőkönyvei 1917 — 1921. dr. Dobos Sándor polgármester 1919. aug. 9-i beszéde. 135 Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden. Bpest. 1959. 71 — 72. 1. — Augusztus 3-án a ceglédi telefonközpont közölte, hogy a direktórium több tagját letartóztatták, többeket meghurcoltak. (PI. Arch. Belügyi Népbiztosság. BM. Ein. 1920-36-453/1641.) 136 Magyar Alföld, 1919. aug. 3. 137 Uo. és PI Arch. Belügyi Népbiztosság. BM. Ein. 1920-36-453/1641. 138 Uo. 139 OL ME 1919 —XXXVII —4934. (526. csomó).
