Századok – 1968
Tanulmányok - Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. 419
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYZÓTANÁCSA LEMONDÁSÁNAK HATÁSA 441 sára is számítanak, s a kormányzótanácsi biztos lemondott140 — már látni lehetett, hogy többről van szó, mint a kormányzat puszta személycseréjéről. Igaz, az intézőbizottság a proletárhatalmat képviselte, a statárium-rendelet érvényes volt továbbra is, de a polgársághoz való viszony megfogalmazása s a kormányzótanácsi biztos búcsúja a hatalom megrendülését jelezte. A reakció azonban gyenge volt ahhoz, hogy a helyzetet rögtön a saját maga javára felhasználja. Szervezett erővel nem rendelkezett,141 s csupán arra tellett erejéből, hogy egyes volt kisebb csendőregységek végigjárták a kávéházakat, hogy a tiszteket és altiszteket a rangjelzések felvarrására buzdítsák.142 Augusztus 3-án azonban Werth utasítására Császár István volt csendőrfőhadnagy átvette a városparancsnokságot, aki azonnal tudatta a lakossággal az I. hadtest kapitulációját, s ezzel a ténnyel a forradalmi erők ellenállásának megszervezése lehetetlenné vált. Még augusztus 3-án plakátokon megjelent a felhívás a csendőrség visszaállításáról s a Vörös őrség leszereléséről,143 a statariumrendelet kivételével a Tanácsköztársaság rendeleteit tartalmazó falragaszok eltávolításáról,14 4 valamint a szabadkereskedelem újbóli bevezetéséről.145 Ugyanakkor intézkedés történt, hogy az arcvonalról leszerelés végett Kecskemét városába irányított csapatokat kizárólag laktanyákban helyezzék el, s „a laktanyaparancsnokok azon esetben, ha legénységük türelmetlen magatartásával okot ad a komolyabb közbelépésre, karhatalmat . . . igényeljenek. A legénység megiskolázandó — hangzik a parancs — a nyugodt és türelmes magatartásra, a fegyelmezetlenkedés saját érdekében való gondos elkerülésére, és végül tudtukra adandó az is, hogy a renitenskedők felett rögtönítélő bíróság hoz ítéletet."146 Augusztus 4-én a román csapatok ellenállás nélkül bevonultak Kecskemétre. A front felbomlása, az ezzel járó fejetlenség, a katonai ellenállás lehetőségét elutasító új kormány proklamációja ellenére is, Pest megyére általánosan az volt a jellemző, hogy a reakció csak a román csapatok bevonulása után vagy közvetlenül előtte vette át az uralmat. E helyzet magyarázatát abban találjuk meg, hogy a reakció szervezetileg gyenge volt, s nem talált támogatásra a visszavonuló vörös csapatokban. De közrejátszott az is, hogy bátortalansága mellett, a román csapatok előnyomulásával biztosítottnak látta, hogy rövidesen újból elérkezik számára az idő. Nagykőrösön pl. augusztus 2-án a direktórium elnöke, amikor a népgyűlésen bejelentette az új kormány megalakulását, kihirdette ugyan a statáriumrendeletet is, de bejelentette, hogy közeleg az a pillanat, amikor helyüket el kell hagyni.147 Bár a reakció szervezkedése megindult, „bátorsága" csak a román csapatok bevonulásakor mutatkozott meg vad véres kegyetlenségben. Kiskunfélegyházán, aTagyób jelentés szerint, a városi rendőrök ugyan feltűzték a nemzetiszínű gombokat és rangjelzéseket,148 azonban a direktórium továbbra is funkcionált. Kiskunhalason augusztus 4-ig működött a direktórium, annak ellenére, hogy tényleges tisztekből, altisztekből 140 Magyar Alföld, 1919. aug. 3. 141 OL MF. 1919 —XXXVII —4934 (626. csomó). 142 PI Arch. Tagyob. 2/16. 143 Uo. Plakátgyűjtemóny. 144 Uo. 145 Uo. 146 HIL. MTI 95. csomó, 804/509. sz. A városparancsnokság 1. sz. parancsa a Kecskeméti Tér- és Hadtápállomás Parancsnokságához. 147 Nagykőrösi Népújság, 1919. aug. 3. 148 pi Ar c h. Tagyob. 2/16.
