Századok – 1968

Tanulmányok - Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. 419

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYZÓTANÁCSA LEMONDÁSÁNAK HATÁSA 439 álló magyar csapatokat közvetlenül a bekerítés veszélye fenyegette.12 9 Az 1. hadtest Cegléden székelő parancsnoksága azonban semmit nem kívánt ez ellen tenni. Augusztus 2-án jelentésében a következőket közölte a Hadsereg­parancsnoksággal: ,,De. 9 órakor egy ellenséges lovas járőr és 10 — 11 óra közt egy lovasszázad gépuskákkal és tüzérséggel Czeglédbe bevonult. Tekintettel a folyamatban levő fegyverszüneti tárgyalásokra, a hadtestparancsnokság had­műveleti ellenintézkedésektől elállt és parlamentere útján az ellenséges lovas hadosztályparancsnoksággal a tárgyalásokat felvette. A saját hadosztályoktól a parlamenterek de. 6 és 7 óra között az érintkezést felvették.13 0 Márdárescu is utal arra, hogy mind az Abony—Cegléd vonalon álló 3, 5, 6. magyar hadosz­tály, valamint a Csongrád, Kecskemét, Kiskunfélegyházától délre tartózkodó 2. és 4. hadosztály is elküldte parlamentereit a román csapatokhoz.13 1 A román hadtestparancsnoksággal folytatott tárgyalások azonban nem a fegyverszünet megkötésével, hanem kapitulációval végződtek. Mint már a fentiekben mondot­tuk, a Haubrich által elküldött parancs lehetővé tette, mivel határozott utasí­tást nem tartalmazott arra az esetre, hogy mi a teendő, ha a román csapatok nem fogadják el a felajánlott fegyverszünetet, hogy azt az ellenállás megszün­tetése, a kapituláció érdekében használják fel. Az I. hadtestparancsnokság, a Vágót — aki Budapestre ment — augusztus 2-án felváltó Werth Henrikkel az élen elfogadta, hogy a csapatokat az alárendelt parancsnokságok révén lefegyverzi, amelyek a tárgyalások eredményét közlő hadparancs szerint „zárt csoportokban együtt tartva várják a végleges fegyverszünet kihirdetését". E feltétel betartása esetén a román parancsnokság garantálta, hogy „a lefegyver­zett emberek nem jutnak hadifogságba".132 Az T. hadtestparancsnokság parancsa még a következőket tartalmazta: „3. pont. A lefegyverzés a csapatok éjjelezési körzetében augusztus 3-án délelőtt 7 órakor kezdendő meg. A fegyverek a puska, szurony, géppuska, löveg, csapattestenként egy helyre gyűjtendő és megbízható őrséggel részünkre megőrzendő. Volt tisztek fegyverzetüket megtarthatják. 4. pont. összes csapatparancsnokságok figyelmeztetendők, hogy a román haderő egyes szállingózó embereket hadifogságba vet. E parancs meg­bízható kihirdetése annál is fontosabb, mert ha a csapat lefegyverzése ez okból lenne lehetetlen, a parancsnokságok felelnek. 5. pont. Az ütegek attól a hadosztálytól kapják a parancsot, melynek kötelékében vannak. 6. pont. Volt csendőrség fegyverzetét megtartja. Parancsnokságot Marialaky csendőralezredes veszi át. 7. pont. A hadosztályok azoknak a csapattesteknek adják át parancsai­kat, melyek folyó hó 1-én parancsaik alatt álltak a támadásnál. 8. pont. A hadosztály illetve a csoportok holnap, augusztus 3-án délután 5 óráig vázlattal jelentsék, hol és mennyi csapat fegyvereztetett le."13 3 129 Uo. és HIL. Tanulmánygyűjtemény 261/2572. Dr. Fogarassy László: Az antant koncentrikus intervenciós terve és az 1919 augusztusi magyar katonai helyzet (kézirat). 130 Idézi Breit József: Az 1918—1919. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború. Magyar Katonai Közlöny. 1921. 286. 1. 131 0. D. Märdärescu: i. m. 153-154. 1. 132 PI Arch. Plakátgyűjtemény. I. Hadtestparancsnokság 802/1. hdm. E közle­ményt Kecskeméten Császár István csendőrparancsnok jelenttette meg, aki augusztus 3-án vette át Kecskemét városparancsnokságát (Uo. Tábori rendészeti parancsnokság, 383. sz. I.) 133 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom