Századok – 1968
Tanulmányok - Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. 419
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYZÓTANÁCSA LEMONDÁSÁNAK HATÁSA 437 A Dunától északra és észak-keletre elterülő megyék közül a Zemplén megyei Sátoraljaújhelyen másképpen alakult a helyzet. Augusztus 1-én este a megyeszékhelyen a karhatalom parancsot kapott arra, hogy a várost ürítsék ki, aminek végrehajtása meg is kezdődött..11 2 A vörösőrök egy része éjfélkor azt az utasítást kapta, hogy 2-án reggel 9 órakor a törvényszék előtt gyülekezzék, míg a másik rész felszerelve Hidasnémetibe vonuljon, ahol a további parancsokat megkapják.11 3 A városban maradt Vörös Őrség 2-án a hadügyi népbiztos, Steiner Jenő (akit később elfogtak és agyonlőttek a fehérek)114 és a párttitkár vezetése alatt elhagyta a várost, s Pálháza környékén gyülekezett.115 A román csapatok kezére került augusztus 2-án Sárospatak is. A Vörös Őrség kivonása s a román csapatok közelsége következtében a reakció augusztus 2-án egyes vezető tisztségeket már megkaparintott.116 Közben megérkezett az új kormány megalakulásának híre is. Ennek ellenére Gara Imre kormányzótanácsi biztos csak augusztus 4-én hagyta el Sátoraljaújhelyt, s vette át a főjegyző a főispáni hivatalt,117 Koós ezredes pedig a városparancsnokságot.11 8 A Sátoraljaújhelyről kivonult karhatalomnak csak augusztus 3-án jutott tudomására az új kormány megalakulása, melyet a kerületi Vörösőrség parancsnoka közölt a hadügyi megbízottal. A Vörösőrség, egyik egysége helyettes parancsnokának, Dankó Miklósnak 1919. augusztus 15-i vallomása szerint a hadügyi megbízott kijelentette, hogy „ . . .a kommunizmus megszűnt, a Vörös Hadsereg leszerel, mindenki térjen vissza hazájába, csak a hivatásos volt vörösőrök maradhatnak az újonnan átszervezett közbiztonsági őrségben, kik azután falukra fognak széjjel menni és csendőrségi szolgálatot fognak felvenni. Itten erre a kijelentésre nagyon sokan leszereltek és fegyvereiket Steiner szekérre pakolta és magával vitte . . ,"119 A reakció e kialakult helyzet ellenére sem tartotta mindaddig biztonságosnak a helyzetét, míg a környező helységekben tartózkodó vörösőröket le nem fegyverezték. A Mikóházán tartózkodó vörösőregységnek, a Zemplén megyei Vörös őrség Göncruszkán tartózkodó parancsnokságához küldött augusztus 5-i jelentése szerint, bár a faluban kedvezőtlen volt a helyzetük, s agitálták őket, hogy hagyják el helyüket, erre nem voltak hajlandók. Sőt egyik eshetőségként felvetették Sátoraljaújhely elfoglalását is, mert — a jelentés szavaival — „a gyáristák akarnak hozzánk csatlakozni . . ." Közölték továbbá, hogy mivel Sátoraljaújhelyen le akarták szerelni őket, azért, hogy ezt megakadályozzák, segítséget kértek a szomszédos őrstől, s ha másként nem lehetséges — olvasható a jelentésben — , ellenállást fognak kifejteni s elhatározott szándékuk visszaverni az ellenforradalmárokat.120 Mas egységek szintén Sátoraljaújhely visszafoglalását tervezték.12 1 Augusztus 5-én a sátoraljaújhelyi városparancsnok 1,2 PI Arch. Sátoraljaújhelyi Büntető Törvényszék 1920-B— 1443. Dankó Miklós 1919. aug. 15-i kihallgatási jegyzőkönyve. 113 Uo. 114 Zempléni Újság, 1919. aug. 17. us pi Arch. Sátoraljaújhelyi Büntető Törvényszék 1920-B-1443. Koós Gyula ezredes 1920. júl. 31-i tanúvallomása és a nyomozóosztály 1376/1920. szám alatti 1920. máj. 31-i jelentése. 116 Zempléni Újság, 1919. aug. 15. 117 Uo. 1919. dec. 12. 118 Uo. és PI Arch. Sátoraljaújhelyi Büntető Törvényszék 1920 —B-1443. Koós Gyula 1920. júl. 31-i tanúvallomása. 119 PI Arch. Sátoraljaújhelyi Büntető Törvényszék 1920-B-1443. 120 Uo. 121 Uo. Markovics András 1919. okt. 26-i vallomása.
