Századok – 1968
Tanulmányok - Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. 419
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYZÓTANÁCSA LEMONDÁSÁNAK HATÁSA 435 bármikor tartható — a helyszínen azonnal főbelövetik".9 3 Végül felhívta a proletariátust, hogy „ezen rendeletet a legmesszebbmenőkig ellenőrizze és az alattomos uszítókat valamint a kizsákmányolásra éhes bujtogató burzsoáziát juttassa azonnal a forradalmi törvényszékhez".9 4 Ilyen körülmények között érkezett meg az új kormány megalakulásáról a hír. A frontra küldött katonaság eredménytelensége s a Kormányzótanács lemondása következtében a forradalmi elemek egy része elmenekült, nem látva értelmét a további ellenállásnak. Bármennyire is érthető ez a tény, ennek következménye az volt, hogy a mérsékelt elemek ezek után jelentős pozíció-előnyhöz jutottak, másrészt rendkívül lecsökkent annak a lehetősége, hogy valamelyes eredményt lehessen elérni. A forradalmi és az ingadozó elemek közti ellentét ellenére is, abban a kérdésben, hogy ellent kell-e állni vagy sem, július végén— augusztus elején nem volt vita. Ez azt mutatta, hogy amikor a proletariátus érdekének alapvető kérdéséről volt szó, felül tudtak emelkedni az ingadozó elemek is a nézetkülönbségeken. Az augusztus 2-i tanácsülésen, ahol a kormányváltozás következtében előállt helyzetet tárgyalták meg, s ahol a munkástanács kiegészült és új intézőbizottságot választott, amely a szakszervezeteknek volt felelős, egyrészt felhívták a proletariátust, hogy védje meg a várost, másrészt olyan határozatot hoztak, hogy csak szervezett proletár kaphat fegyvert.95 Bár a direktórium a román csapatok bejöveteléig fennállt, az utóbbi határozat nem valósult meg, mert a volt csendőrök is felfegyverkeztek, s reakciós karhatalom is alakult, aminek következtében egyensúlyi helyzet keletkezett Gyöngyösön, melynek a reakció csak úgy tudott véget vetni, hog5r a román csapatokat hívta augusztus 5-én segítségül.9 6 Heves megye legtöbb helységében a román csapatok bevonulásáig működtek a direktóriumok, a munkástanácsok. Markazon pl. augusztus 4-én váltotta fel az előjáróság a munkástanácsot.9 7 Verpeléten az utolsó vörös katona eltávozása után augusztus 6-án jelentette be népgyűlésen az intézőbizottság elnöke, hogy az elöljáróság majd elfoglalja a helyét, amelyre azonban csak augusztus 8-án a román csapatok bejövetelekor került sor.9 8 Az augusztus 7-i körrendelet is arra mutat, hogy augusztus elején sok helyen még működtek Heves megyében is a proletárdiktatúra szervei. ,, . . .a járásokban a volt főszolgabírák, a községekben a volt elöljáróságok visszahelyeztetnek — közölte a vármegyei főjegyző. Felhívom tehát úgy a volt főszolgabírákat, mint az 1918 november 1-én működött összes községi előljárósági tagokat, hogy amint ezen rendeletről értesülnek, régi állásukat azonnal foglalják vissza."9 9 Egyes helyeken a reakció természetesen a maga javára akarta felhasználni a Vörös Hadsereg vereségét. A hatvani járáshoz tartozó Pásztón pl. a csendőrség segítségével a plébános és mások vezetésével felfegyverezték „a megbízható polgárságot".100 Augusztus 3-án a Felnémet felől Eger felé közeledő többszáz székely katonát, akiknek páncélvonata Felnémetinél tűzharcba került a román járőrökkel, másnap reakciós civil árulók segítségéve] fegyverezték le a román csapatok.10 1 93 Uo. 94 Uo. 95 Bachó László: i. m. 188—189. 1. 96 PI Arch. Tagyob. 2/15. 97 Uo. 98 Uo. 99 Hevesvármegye Hivatalos Lapja, 1919. aug. 14. 100 px Arch. Tagyob. 2/17. 101 Egri Népújság. 1921. aug. 4. 2*
