Századok – 1968
Tanulmányok - Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. 419
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYZÓTANÁCSA LEMONDÁSÁNAK HATÁSA 433 kozóan, hogy hogyan zajlott le a 2-i ülés, a fentin kívül milyen határozatot hoztak, milyen megállapodás született, a másnapi események azonban azt mutatták, hogy az ellenállás lehetőségét nem adták fel. A lemondásról szóló hír azonban jelentős zavart okozott. Az ország azon területein, amelyek a román front vonalába estek, mint mondottuk, a kérdést a történelmi helyzet úgy tette fel, hogy ha a helységet, a területet nem próbálják védeni, ha azt az ellenség elfoglalja, akkor a munkáshatalomnak vége van. S ezért akár bíztak az új kormányban, akár nem, meg kellett próbálkozniuk az ellenállással. Egerben is ez az álláspont kerekedett felül, bár egyesek az új kormányt nem tekintették teljes bizonyossággal a proletárhatalom központi szervének. Erre enged következtetni a kormányzótanácsi biztos elmenekülése augusztus 2-án délután,80 s az esti munkástanácsülésen a mérsékeltebb irányzatot képviselő új elnök megválasztása.81 Ennek ellenére az irányvonal lényegében nem változott meg. A 3-án reggel 9 órára összehívott tisztviselők előtt, mikor a direktórium tagjai őket fegyveres ellenállásra szólították fel, a mérsékelt irányzatúnak ismert Lájer Dezső kijelentette, „lesz még a proletárökölben erő, hogy lesújtson azokra, akik megvédelmezni nem akarják".8 2 Ugyanakkor a munkástanács az összehívott szakszervezetek küldöttei előtt 10 órakor ismertette a helyzetet, s jelentette be az új elnök megválasztását.83 A román csapatok azonban akkor már közvetlenül Eger alatt álltak, s vonultak át a Vörös Hadsereg utolsó csapatai a városon, egyes egységei mindvégig harcban a román csapatokkal. Ennek a harcnak az egyik hősi, soha el nem felejthető epizódja annak a nyolc ismeretlen vörös katonának az önfeláldozása, akik a káli temetőben utóvédként, életük utolsó percéig védekeztek, de magukat meg nem adták, biztosítva társaik visszavonulását.84 Amikor a román csapatok Egerben megszállták az állomást, a visszavonulást biztosító vörös tüzérség tűzpárbajt vívott, s csak ezután hagyta el Egert, amelyből csak az utolsó percben vonult ki az Egerben állomásozó katonaság és Vörösőrség egy része.85 Teljes határozottsággal nem állíthatjuk, hogy sikerült volna jelentősebb ellenállást kifejteni Egerben, ha nem érkezik meg a Kormányzótanács lemondásának a híre, az viszont biztos, hogy e tény jelentős szerepet játszott abban, hogy a forradalmi erők nem tudták érvényesíteni akaratukat. A direktórium tekintélyét és jelentőségét jól mutatja az a tény, hogy a reakció semmiféle akcióra nem volt képes. A régi rend visszaállítása csak a román csapatok segítségével, az ellenforradalmi export útján történt meg. Gyöngyösön július utolsó napjaiban szintén sorozások folytak, s a város védelmére készülődtek.80 Ezzel párhuzamosan azonban akcióba léptek azok 80 PI Arch. Egri Büntető Törvényszék 1919 —B —1188. 81 Kolacskovszky Lajos, akit augusztus 6-án letartóztattak, mert Heves vármegyei másodjegyzői állása ellenére forradalmi tevékenységet folytatott, visszaemlékező Írásában azt írja, hogy a mérsékelt irányzatot képviselő Lájer Dezső szabad kezet kapott úgy egyezni meg az ellenséggel, hogy „abból minél kevesebb kára legyen a városnak" (Kolacskovszky Lajos: Az „őszirózsás" forradalom és a Kommün Heves megyében. Heves vármegye a Tanácsköztársaság idején. Eger, 1959. 136. 1.). A direktórium elnöke Giffka Ferenc helyett Kovács Domokos lett (EAL. dr. Kálnoky id. kézirata). 82 Egri Népújság, 1921. aug. 3. 83 EÁL. dr. Kálnoky id. kézirata. 84 Kolacskovszky id. írása 136. 1. 85 EÁL. Eger város tanácsköztársasági vegyes iratok. Az egri állomásfőnökség 1920. ápr. 18-i jelentőse. 802/1920. sz. alatt. — A tüzérség parancsnoka Bródv András főhadnagy volt, Bródy Sándornak, a jeles magyar írónak a fia. 86 PI Arch. Tagyob. 2/15. 2 Századok 1968/3—+
