Századok – 1968
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván 35
Berend T. Iván—Ránlci György: Az ipari forradalom kérdéséhez Kelet-Délkelet-Európában Az ipari forradalom fogalmával először a XIX. század első felében Louis Blanqui és John Stuart Mill munkáiban találkozunk.1 Használja a fogalmat a fiatal Friedrich Engels is a század negyvenes éveiben megjelent, az angol munkásosztály helyzetét vizsgáló könyvében.2 Könyvének bevezetését a következő szavakkal kezdi: „Az angol munkásosztály története a XVIII. század második felében a gőzgép és a gyapotfeldolgozó gépek feltalálásával kezdődik. Mint tudjuk, ezek a találmányok indították meg az ipari forradalmat, azt a forradalmat, amely egyszersmind az egész polgári társadalmat átalakította, s amelynek világtörténelmi jelentőségét csak most kezdik felismerni." Karl Marx A tőke 1867-ben megjelent első kötetében a fogalom úgyszólván általános használata mellett már a „Gépi berendezés és nagyipar" c. fejezet legnagyobb részét szánja az angol ipari forradalom gazdaságtörténeti leírásának.3 1887-ben, halála után jelent meg Arnold Toynbee híressé vált előadássorozata — Lectures on the Industrial Revolution of the 18th Century in England —, ami a tudományos közvélemény figyelmét e történeti folyamat iránt különösen felkeltette. Azóta e figyelem nemcsak hogy nem lankadt, de a gazdaságtörténeti érdeklődés növekedésével már úgyszólván könyvtárnyira duzzadt irodalmat teremtett. A modernkori gazdaságtörténet egyik kulcskérdését képező, és sok oldalról megvilágított történeti probléma napjainkban ismételten az érdeklődés homlokterében áll. A tudomány érdeklődését érthetően táplálja, hogy az iparosítás új világrészekre terjed ki, s számos korábban elmaradott ország új társadalmi berendezkedés keretei között keresi a gazdaság modernizálásának útjait. Egész kontinensek nagy gazdasági válaszútja, iparosodásának megindulása ösztönöz az ipari forradalom történeti útjának elemzésére. Az ipari forradalom folyamataival foglalkozó gazdaságtörténeti irodalom azonban a fogalom értelmezésének és használatának rendkívül gazdag, sokszínű változatát nyújtja. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a folyamatok egyes kutatói magát a fogalmat szubjektívnek, a történeti valóságtól elrugaszkodottnak, illetve önkényes értelmezésének tekintik. Ellenzik az „ipari forradalom" kifejezést és hadakoznak használata ellen, részben általános történetfelfogásukból eredően, mely a „forradalom" fogalmát általában kerülni kívánja a történelemben, a még inkább a „forradalom" egyoldalú, túlzottan szűk 1Vö. Qeorge Norman Clark: The idea of the industrial revolution. Glasgow. 1953. * Engels : A munkásosztály helyzete Angliában. Bpest, Szikra. 1954. 39. 1. 3 Marx : A tőke. I. köt. 1955. 428—448. 1. 3*
