Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 322

FOLYÓIB.ATSZEMLE 353 dában, valamint normandiai Vilmos törvé­nyes joga az angol koronára. — H. THE JOURNAL OF MODERN HISTORY 1966. 3. szám. — E. EKMAN: Három évtized kutatásai Gusztáv Adolf (1611 —1632) svéd királyról (243 — 255. 1.) historiográfiai ta­nulmány a nagyműveltségű és a hadveze­tésben is kiváló svéd monareha halálának 300. évfordulója óta róla írt történeti mun­kákról. E harminc esztendő alatt a Gusztáv Adolfról, valamint a harmincéves háború és Svédország problematikájáról kiadott számos nyugat-európai ós skandináv tör­téneti mű nagy vonásokban tisztázta a katonai kérdéseket. Svédország belső, poli­tikai, gazdasági és társadalomtörténetének még számos olyan területe van, amelyre vonatkozóan az általánosításokat, értéke­léseket még további kutatások módosít­hatják. — S. B. BAXTER: Újabb írások III. Vilmosról (256 — 266. 1.) historiográfiai összefoglalás III. Vilmos angol király és korszaka újabb irodalmáról. Számos szín­vonalas mű született, kevesen foglalkoztak azonban katonai, diplomáciai- és gazda­ságtörténeti kérdésekkel az angol történé­szek közül, a holland történészek sem tár­ták fel e korszak értékes angol vonatkozá­sú diplomáciai anyagát. — G. H. DAVIS: Az Ancona-ügy : A megelőzés diplomáciájá­nak egyik esete (267 — 277. 1.) az 1915. no­vember 7-én a Földközi-tengeren történt incidenst mutatja be. Egy német tenger­alattjáró megtorpedózta a 8 ezer tonna súlyú olasz személyszállító ,,Ancona"-t, ez fedélzetén csaknem 500 utast szállított, köztük mintegy tucatnyi amerikait. Ho­gyan tiltakozott az amerikai kormány ez ügyben, miért vállalta Ausztria-Magyar­ország az ügy elsimítását (hogy ne robban­jon ki egy amerikai—német válság) — ezt részletezi a tanulmány. — H. GRUBER: Willi Münzenberg német kommunista pro­paganda birodalma 1921 — 1933 (278 — 297. 1.) megállapítja, hogy a német kommunista pártnak szüksége volt egy olyan propagan­daszervezetre és propagátorra, aki sikerrel veszi fél a harcot a jobboldali propaganda­szervekkel és vezérével, Alfred Hugenberg­gel. Ilyen emberre talált Willi Münzenberg személyében. Kitűnő publicista, szervező, látszólag szimpatizáns, valójában olyan kommunista volt, aki nagy szolgálatokat tett a Kominternnek és a német kommu­nista pártnak. Élete utolsó, 1938-tól 1940-ig tartó szakaszának ós tevékenységének értékelése még bizonytalan. A szerző 1921-től 1933-ig terjedő berlini munkásságát méltatja és benne látja a népfrontpolitika egyik előharcosát. 1966. 4. szám. — D. R. KELLEY: Jean du Tillet, a történész, levéltáros, jog­történész, műgyűjtő portréja és munkás­sága (337 — 354. 1.) megállapítása szerint а XVI. században Franciaországban fel­virágzott a középkorkutatás. Egy igen jól képzett, jogtörténetben is felkészült kutató­gárda szentelte életét a középkor jogi ós társadalmi történeti problémáinak. E kör­höz tartozott É. Pasquier, Pierre és Fran­çois Pithou, A. Loisel, L. le Cáron, C. Fau­chet, R. Choppin ós Jean du Tillet. Mind­annyiuk közül a legkevésbé ismert Tillet, akit egy nemzedéknyi különbség választott el a többiektől és aki eléggé önállóan dol­gozott. Tillet korának egyik legnagyobb humanista tudósa és a francia jogtörténeti iskola megalapítója volt. A tanulmány Tillet, valamint öccse életének ós életmű­vének összefoglalása, értékelése. — H. HEILBRONNER: Aehrenthal báró és az orosz zsidóság, 1903—1907 (394—406. 1.) úgy látja, hogy az 1905—1907-es orosz forra­dalom erőteljes hatást gyakorolt az Oszt­rák-Magyar Monarchia, valamint Német­ország kül- és belügyére, továbbá a vezető államférfiak és uralkodók gondolkodására, véleményük kialakítására. Az antiszemi­tizmus fellobbanása is a hatások közé so­rolható, a német és osztrák vezetőrétegek előtt a forradalom és a zsidóság, a zsidóság és a fennálló rend fenyegettetése között természetesnek tünt a kapcsolat. Az Euró­pa e területén jelentkező — az első világ­háborút megelőző — társadalmi jelenséget pregnánsan képviselte személyében Aehren­thal báró, Ausztria-Magyarország oroszor­szági követe 1899-től 1906-ig, majd a Mo­narchia külügyminisztere 1906-tól 1912-ig, haláláig. A szerző anyagából erőteljesen kirajzolódik Aehrenthal tevékenységének osztálykorlátokból és családi adottságok­ból fakadó forradalomellenessége és zsidó­gyűlölete. — W. ROGER LOUIS: Ausztrá­lia és a német gyarmatok a Csendes Óceánon, 1914 — 1919 (407—421. 1.) szerint a volt német csendes-óceáni gyarmatokat a béke­előkészítők, — főleg Wilson- — a japán militarizmustól féltették. Ezért brit javas­latra ausztráliai ellenőrzés alatt álló man­dátumi területekké jelölték a háború első hónapjaiban ausztráliai és japán erők által megszállt volt német Csendes-óceáni szi­geteket. Ezáltal az angolok és Hughes véle­ménye győzött Wilsonó felett, aki nemzet­közi, illetve népszövetségi ellenőrzést kí­vánt. Hughes azonban nem bízott a nép­szövetségben. — H. THE ECONOMIC HISTORY REVIEW 1966. 19. köt. 2. szám. — L. DAVIS: Tőke­piacok és ipari koncentráció: Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság (Nagy­britannia). összehasonlító tanulmány (255— 272. 1.) úgy látja, hogy a tőkefelhalmozás 23 Századok 1968/1—2

Next

/
Oldalképek
Tartalom