Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 322

350 FOLYÓI RATSZEMLE szemben a skóciai határmegyék gyorsabb ós teljesebb mezőgazdasági forradalmával a XVIII. század végén és a XIX. század elején. — W. M. MATHEW: A glasgowi egyetemisták származása és foglalkozásuk, 1740—1839 (74—94. 1.) bemutatja a glasgowi egyetem diákjainak földrajzi és társadalmi származását, az egyetemen eltöltött idejüket és korukat. A szerző főforrása az egyetem felvételi albuma, amely főleg a XVIII. sz. utolsó évtizedeire nyújt teljesebb adatokat. Vizsgálatának eredményei három szempontból érdekesek: a) Az egyetemen magas százalék képviselte a munkásosztálybeli fiatalokat, b) Jelentős része a hallgatóságnak nem szakmai képesítést akart ós nyert, hanem műveltségének kiegészítését, с) Az egyetem részben a középiskola szerepét töltötte be; sokan 14—15 éves korukban iratkoztak be 1 — 2 évre. E megállapítások természetesen nem vonatkoznak a teológusokra, orvostanhallgatókra és jogászokra. — N. STONE: Hadsereg és társadalom a Habsburg-monarchiában, 1900 —1914 (95 —111. 1.) ábrázolja a Monarchia hadseregének összetételét, felkészültségét, „nemzetekfeletti" jellegét és e jelleg ellen a magyar parlamenti pártok küzdelmét a XX. század első évtizedében. Utal az Osztrák-Magyar Monarchia lemaradására az 1871-től 1914-ig tartó fegyverkezési versenyben. — T. W. MASON: Munkásság a Harmadik Birodalomban, 1933 — 1939 (112 — 141. 1.) leírja, hogyan alakultak az árak, a bérek, hogyan ment végbe — szinkronban az általános gazdasági helyzettel és a fegyverkezés méreteivel — a munkanélküliség felszámolása. Ismerteti, hogyan akarták helyettesíteni a munkásság szakszervezeteit a náci párthoz közelálló szervezettel, a Robert Ley által vezetett úgynevezett Munkafronttal. Részletezi az 1936-tól jelentkező szakképzett munkaerő hiányát ós ennek nem kívánatos kihatásait a gazdasági és társadalmi életre. — J. THIRSK a vitarovatban ismeiteti álláspontját a közföldek eredetéről: miért, hogyan és mikor ment végbe e folyamat? (142—147. 1.) Sürgeti a közföldek földrajzi elhelyezkedéséről elterjedt régebbi általánosítások revízióját ós az európai, valamint Európán-túli közföld-rendszer kialakulásának nyomonkísérését, mivel ez világszerte végbemenő folyamat volt. 1966. 34. (júl.) szám. — J. E. SEIGEL a reneszánsz ún. városi humanizmusáról utóbbi időben kialakított kép helyességét vizsgálja és vitatja (3 — 48. 1.). E kép szerint a humanizmus nemcsak a klasszikusok irodalmi újjáéledése volt, hanem olyan intellektuális mozgalom, amely az olasz városállamok, főképp Firenze légkörét sugározta. E felfogás főképviselőinek elméletét részletesen ismerteti és rámutat a félreértésekre. Feltevésszerűen megállapítja a XIV. ós XV. századi reneszánsz kultúra lényeges vonásait. — J. F. POUND: Norwich társadalmi és foglalkozási struktúrája 1525—1575 (49 — 69. 1.) helytörténeti tanulmány. A XVL. századra vonatkozóan Coventry-ről, Leicester-ről, Noithampton-ról, Exeter-ről és számos kisebb Devon-i városkáról készült már korábban társadalomtörténeti áttekintés, de ezek az angol városi lakosság foglalkozásának megoszlásáról kevés adatot nyújtottak. London után a legnagyobb és leggazdagabb angol város, Norwich városi irattára bő XVI. századi anyaggal szolgál foglalkozásának ismertetésére. 1525-ben például 705 szabad ember 79 fajta szakmát űzött, 1569-ben 1250 polgár 102 fajtát. — D. R. WATSON: A közoktatási reform Franciaországban 1900—1940 (81-99. 1.). 1959 elején egy rendelet reformálta némileg a franciaországi közoktatási rendszert. Azóta is történtek változások e rendszerben és azóta is állandó, heves vita folyik a hazai iskolarendszerről, amelyben részt vesznek szociológusok, közgazdászok és más tudósok. A kritikus vélemények nehezményezik a túl szigorú vizsgarendszert, a nem kielégítő technikus- és mérnökképzést, de főképpen a gimnáziumi és egyetemi hallgatók társadalmi összetételének egyoldalúságát. A „magasabb" társadalmi osztályok gyermekei csaknem kivétel nélkü{ elvégzik a gimnáziumot és nagy százalékuk az egyetemet. Az ipari és mezőgazdasági dolgozók leszármazottainak igen csekély százaléka jut el a gimnáziumig is. Az utóbbi esztendőkben számos könyv és tanulmány — mint jelen cikk is — foglalkozott a nevelés demokratizálásának kérdésével. A szerző keresi továbbá a jelenlegi franciaországi helyzet töiténeti előzményeit. — J. JOLL: Az 1914-ről szóló vita folytatódik, Fritz Fischer és kritikusai (100—113. 1.) vizsgálja a Fischer „Griff nach der Weltmacht" e. könyvében felvetett kérdéseket és e könyvnek fogadtatását Németországban. A közel 900 oldalas, 1961-ben először publikált, kissé nehézkes tudományos mű azért keltett oly nagy vitát német történész- és sajtókörökben, mert felevelenítette a már német részről lezártnak minősített háborús bűnösség kérdését. — A. J. MAYEB: Az első világháborút követő nacionalizmus, 1918 — 1919 (114—126. 1.) négy változatával foglalkozik: 1. a győztes államok nacionalizmus-felettiségével; 2. a legyőzött országok forradalmi nacionalizmusával, 3. a kelet-európai utódállamok önállóságukat követő nacionalizmusával és 4.