Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 322

FOLYÓIB.ATSZEMLE 347 lődési vázlatát kísérli meg felállítani. Elsődleges (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kréta, Közép-Amerika és Peru) és későbbi (héber, görög-római, perzsa, bizánci, nyugat-európai és mohamedán) civilizált társadalmakat különböztet meg, ós az ezek nyomán keletkezett civilizációkról beszól. Az első emberi társadalmak keletkezését a mai Arábia és Mexikó területére helyezi, ahol a környezet romlása (a talaj fokozatos kiszáradása és kimerülése) kényszeríti az embereket a kollektív munkára, az első öntözőrendszerek kiépítésére, a szemestermények művelésére. Városok csak Mezopotámiában jöttek létre a szükségtől hajtott rabló népek elleni védekezés céljaira. A társadalmak fejlődése ezután három fázisú ciklust mutat: a hit, az értelem és a beteljesülés (a nagy birodalmak kialakulása) kora. A három lépcsőt hanyatlás követi, amely vagy új emelkedéshez, a ciklus újrakezdéséhez vezet, vagy egy új társadalomba, egy új birodalomba való beolvadáshoz. Az államalakulatoknál fontosabb a vallás szerepe, amely sokszor a régi birodalom feltámasztását segíti elő, de a vallás ereje is gyengül a hanyatlás idején, hacsak nem éri erős külső támadás. — A szám három előadást közöl, melyek a gazdaságtörténészek harmadik nemzetközi konferenciáján Münchenben, 1966 augusztusában hangzottak el a 6. szekció (Az egészségügy szerepe a gazdasági fejlődésben) keretében.—MARK PERLMAN: Az I egészségügy és a gazdasági fejlődés (433 — 448. I.) felsorolja a tárgykörben eddig megjelent jelentősebb munkákat. — CHARLES E. ROSENBERG: A kolera a XIX. századi Európában (452—464. 1.) hangsúlyozza a szociális és kulturális befektetések fontosságát a gazdasági növekedésben, majd röviden kitér a betegségek pusztításai mögött felfedezhető társadalmi viszonyokra (pl. kik halnak meg, az alsóbb vagy felsőbb osztályok tagjai). Az 1830-as években jelentkező kolerát először moralista alapon közelítették meg, mint az egyéni ós nemzeti erkölcsök romlásának eredményét, de már vizsgálták tudományos alapon is (a halottak elváltozásait, a betegek vérének összetételét). 1849-ben az angol John Snow Koch felfedezését megelőzően megsejtette a járványnak apró, önmaguktól szaporodó kórokozók általi terjesztését, ennek eredménye a tisztaság, a fertőtlenítés, a felkészülés előtérbekerülése volt, ami a veszélyességet nagyban csökkentette, még a járványnak a 90-es években történő végleges legyőzése előtt. — J. C. RÜSSEL: A dögvész és a pestis hatásai, 1315—85 (464—473. 1.) az 1316—17-es éhínséggel, majd a lakosságot sok országban 40—50 %-kal csökkentő pestissel foglalkozik temetői feliratok és egyházi anyakönyvek alapján, valamint közép-európai sírok koponyaleleteit vizsgálva. — SYLVIA L. THRUPP: A pestis hatásai a középkori Európában (474—483. 1.) Russel módszereinek és egyes következtetéseinek hibás oldalaira, megalapozatlanságára mutat rá, majd megállapítja, hogy a rosszultápláltság következtében a paraszti rétegek egészségi állapota még a XVIII. században is igen rossz volt. — J. O. MARXISM TODAY 1966 júl. szám. — JAMES KLÜGMAN szerkesztői jegyzetében (193 —197. 1.) foglalkozik az amerikai munkásmozgalom történetével, s hangsúlyozza, hogy Philip S. Foner többkötetes munkája (History of the Labour Movement in the United States) lehetővé teszi a századforduló nagy munkásszervezetónek, az IWW-nek közelebbi megismerését. Az utolsó összefoglaló írás e témakörből 1919-ben jelent meg Brissendentől. Foner nagyobb dokumentáció alapján lendületesen adja elő az IWW történetét, aláhúzván a szervezet amerikai forrásait, hogy az IWW miként egyesített szocialista ós szindikalista elemeket egyaránt (Haywood és De Leon mellett Simons és Debs is támogatta), mennyiben sikerült a betanított munkásokat és a bevándoroltakat bevonni az IWW életébe. Később drámai szakadásokra került sor, mikor egyesek, sőt egyes csoportok a tőkés rendszer gyors forradalmi megdöntésére számítottak, vagy úgy vélték, hogy a monopoltőke gazdasági megerősödését megakadályozhatják. Foner megvilágítja, hogy Tom Mann ós W. Z. Foster miként kísérelte meggyőzni az IWW tagjait az AFL keretei között végzendő tevékenység szükségességéről. Klugman szerkesztői áttekintése foglalkozik még az 1930-as évek baloldali értelmiségi irányzatainak problematikájával, ós egy a londoni német Neuer Arbeiterverein történetéről megjelent német munkával, amely a rendőrségi jelentések alapján dolgozta fel a londoni német emigránsszervezet történetét az 1850-es évek elején. — BRIAN SIMON: Britannia ma és holnap (198 — 204. 1.) az újonnan megjelent angol tudományos munkákra (Bottomore professzor: Elit ós társadalom, valamint Geoffrey Barraclough: Bevezetés a mai történelembe) támaszkodva bizonyítja a marxizmus mai befolyását. Bottomore-t idézi, aki az elitkutatókkal szemben az osztálykategóriákhoz tért viszsza. Vizsgálja a jelenlegi társadalom gazdasági, morális ós politikai válságát. Gazdasági téren kiemeli az öregek és sokgyermekesek megoldatlan helyzetét, politikai és morális téren az angol munkás-