Századok – 1968
Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3
A NÉMETALFÖLDI ÉS AZ ANGOL POSZTÓ FAJTÁINAK ELTERJEDÉSE li virágzott a Németalföldről Itáliába irányuló kereskedelem az Alpokon át s a déli vizeken, továbbá szoros áru- és hitelkapcsolatok jöttek létre — amit áttelepülések is kísértek — Antwerpen és Leipzig között a XVI. század során a németalföldi posztó és a német fém cseréje alapján. Sőt párhuzamosan emelkedett fel a XIV—XVI. század során a saját kártolt gyapjúval rendelkező Észak-Németalföld (Hollandia) posztógyártása és tört előre kereskedelme az északi vizeken és országokban, majd a XVII. századra kiterjedt (Amsterdammal, Leidennel kapcsolatban álló) holland posztó-, vászon-, szövetpiac jött létre Genfben, ahonnan az áru egy részét továbbadták — Zürich, Schaff hausen közvetítésével is — Itália és Németország kereskedelmének. De ennek nem volt közvetlen kihatása a magyarországi posztópiacra. Németalföld és Magyarország gazdasági érintkezése a későbbi időben a réz, rézgálic és hamuzsír kivitelére tolódott át.25 Közben nagy változások játszódtak le az angliai textiliparban is. A XII —XIII. században ez az ország gyapjúkivitelével tűnt ki, de történeti adatok és családi nevek jelzik az angol textilipari ágazatok kibontakozását. A XII—XIII. században már kifejlődtek a legrégibb finom posztóipari központok, mint Lincoln (amelynek áruja Nicola néven eljutott Velencébe is), London, Oxford, Nottingham, York, Winchester, Stamford. A XIII. századtól kezdve a szintér áthelyeződött vízben gazdagabb helyekre, ahol kallómalpiok működhettek. A technikai feltételek összefonódva a társadalmi moz-Lratóerőkkel egyengették az angol vidéki posztóipar kibontakozását, amelynek alapján a XV. századtól a gyapjúexport mellé felzárkózott az angol félkész, majd kész posztóexport, hogy a XV. század közepén már nagy súllyal szerepelhessen, immár a gyapjúkivitel rovására. Az angol királyok ipar- és külkereskedelmi politikája, a kereskedőtársulatok merész vállalkozásai ki tudták haszlálni a százéves háború és a németalföldi politikai viszonyok hullámzásait, 3 növelve a flandriai és brabanti városi posztóipar gyapjúellátási gondjait 25 H.Arndt stb.: Leipzig in acht Jahrhunderten 48—49. 1.; Anne-Marie Piuz: Affaires et politique. Recherches sur le commerce de Genève au XVIIe siècle (Genève. 1964), 259, 265, 280—281, 322, 330, 333, 341—342, 348—350. 1.; Fritz Hörig: Grossbandel und Grosshändler im Lübeck des 14. Jahrhunderts (1925), 221. 1.; ua. : Die Entstehung der Hanse und der Ostseeraum. 560, 562—563. 1.; ua. : Das Meer und das europäische Mittelalter (1951), 655. 1.; Eli F. Heckscher : An Economic History of Sweden (Cambridge. Massachusetts 1954), 46—48, 62—64. 1.; P. J. Blok: i. m. I. 342. L; Rudolf Häpke: Wirtschaftschgesichte. I. (Leipzig, 1928), 137. 1.; Heinz Pannach: Einige Bemerkungen zu den sozial-ökonomischen Problemen um Jürgen Wullenwever. (Vom Mittelalter zur Neuzeit. Herausgegeben von Hellmut Kretzsehmar, Berlin. 1956) 119. 1.; P. J. Bowden: i. m. 214. 1.; a holland posztógyártás és export fejlődésére M. Maiowist : Studia . .. 296—369, 433. 1.; Marian Maiowist: Le commerce de la Baltique et le pro-blème des luttes sociales en Pologne aux XVe et XVIe siècles (La Pologne au Xe Congrès International des sciences historiques à Rome. Warszawa. 1955), 127—128. 1.; N.G. van Kampen: Geschichte der Niederlande. I. (Hamburg. 1831) 302—303. 1.; Bruno Kuske: ,,Köln". Zur Geltung der Stadt, ihrer Waren und Maßstäbe in älterer Zeit (12—18. Jahrhundert). (1935), 159. 1.; Fritz Rörig: Die europäische Stadt (Goetz: Zeitalter der Gotik) 334. 1.; H. A. Enno van Gelder : Histoire des Pays-Bas du XVIe siècle à nos jours (Paris. 1936), 5. 1.; az angolok és hollandok kiemelkedő szerepéről a Hansa gazdaságpolitikája elleni küzdelemben André Joris: La Hanse Teutonique au moyen âge (Le Moyen Age No 2, 1965), 310, 313. 1.; Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban, a három utolsó század alatt (Buda. 1840), 85. 1.; Emile Coornaert : Les français et le commerce international à Anvers. Fin du XVe XVIe siècle. II. (Paris. 1961), 114—115. 1.; Jakó Zsigmond : A magyarpataki és a kalini hamuzsír-huta története (Bukarest—Nagyvárad. 1956) 31. 1.
