Századok – 1968

Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3

26 SZÉKELY GYÖRGY' törtek be posztóval annak piacaira. A XV. század derekától már Velence, Köln, Frankfurt, Nürnberg — tehát a közép-európai országokkal élénk forgalomban álló városok — kereskedői igyekeztek angol posztókat (Köln 1439: pannorum insule Angiié) beszerezni és továbbvinni. Kialakultak a versenyképes angol szövetfajták, pl. a Worsted (a norfolki Worstede helység nevéből). A XVI—XVII. századra azután számos fajtát gyártott már az angol posztóipar, pl. széles posztó, vegyes posztó, kersie stb. El is hagyta a német gyapjúipar fejlettségét. A XVI. században már benyomult az angol posztó — egyideig még a gyapjú mellett — Németalföldre (Antwerpen, ahol 1521-ben Albrecht Dürer is találkozott ezzel az áruval: weiß englisch Tuch), majd Németországba (Hamburg, Emden, Stade). A XVI. század végén angolok már Nürnbergben is jártak. Ezekrpl a helyekről tovább áramlott az angol posztó Közép-Európába is, eddig hihetetlen mennyiségben árasztva el Európa legkülönbözőbb részeit (a legsikeresebb kivitel évében, 1550-ben London 132 000 vég rövid posztót exportált!). A spanyol—angol viszonyok, a németalföldi fejlemények és a közép-európai hadiesemények mind kihatottak az angol posztóexport esélyeire, annál fontosabb volt tehát számukra az újabb, távolabbra kereskedő társaságok kialakítása, újabb piacok megnyitása (pl. Levantei Társaság). Ezzel csak többirányúvá válhatott az angol posztó beáramlása Közép-Európába. így érthető Luther panasza 1524-ből az aranyát-ezüstjét idegen országokba i küldő és elszegényedő Németországról — Angliának kevesebb aranya volna, ha Németország a posztóját meghagyná neki. De a gazdasági erőviszonyok és i a fogyasztói érdekek nem engedték meg az angol export útjának elzárását. 1525 táján a londoni posztó volt a dél-német parasztviselet egyik anyaga (Lindsche . . . Bekleidung), amire a Feketeerdő parasztfelkelésének bukása után grófi tilalom terjedt ki. Csakhogy nem oly távol, Genfben a XVII. századra az angol posztónak is tekintélyes átmenőhelye alakult ki, ahonnan az árú egy hányadát Itáliába, illetve Németországba vitték.20 I 26 Josef Kulischer: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters und derj Neuzeit. I. (Berlin, 1954), 264. 1.; Fritz Rörig : Aussenpolitische und innerpolitisehe Wandlungen in der Hanse nach dem Stralsunder Frieden, 154—155, 163. 1.; ua.: Das Einkaufsbüchlein der Nürnberg—Lübecker Mulichs auf der Frankfurter Fastenmesse des Jahres 1495. 321, 324, 329. 1.; ua. : Die Entstehung der Hanse und der Ostseeraum, 543. 1.; E. Lipson: The Growth of English Society (London. 1954), 53. 1.; Hektor Ammann: Städtegeschichte (Zeitschrift für Schweizerische Geschichte 30. Jahrgang. I960), 98. 1.; G. M. Trevelyan: English Social History. A Survey of Six Centuries Chaucer to Queen Victoria (2 Norwich. 1946), 3, 14, 33—36,197, 200.\.:A.G. Cromhie: Histoire des sciences de Saint Augustin à Galilee (400—1650) Tome I (Paris. 1959), 176. 1.; az angol posztógyártás és export fejlődésére M. Maiowist: Studia. . . 209—278, 369, 445. 1.; S. T. Bindoff: Tudor England 18—20, 64, 122—123, 140—141, 143—144, 202, 285, 287. 1.; H. С. Darby: The face of Europe on the eve of the Great Discoveries (The Renaissance), 42. 1.; P. J. Bowden: i. m. 41—42, 63, 77, 99, 186, 187, 193, 214. 1.; A. L. Morton: Az angol nép története. I. (Bpest. é. п.), 158—159, 213. 1.; Fritz Rörig: Die europäische Stadt (Goetz: Zeitalter der Gotik) 331. 1.; Henri Pirenne: Les Anciennes Démocraties des Pays-Bas (Paris. 1910), 254. 1.; Bruno Kuske : Die Handelsbeziehungen zwischen Köln und Italien im späteren Mittelalter (1908), 34—35. 1.; The Oxford International Dictionary of the English Language. II. 2463. 1.; a worsted márkára és elterjedésére M. Maiowist: Studia ... 66, 219, 242, 246—247. 1.; Du Cange: Glossarium. V. 62. 1.; Jürgen Kuczynski: Die Krise des Feudalismus in Deutschland (Wissenschaftliche Zeitschrift der Humboldt-Universität zu Berlin. Jahrgang IV. 1954/1956. Gesellschaftsund sprachwissenschaftliche Reihe. Heft. 2) 99. 1.; van Kampen: i. m. I. 301—302. 1.; V an Gelder : i. m. 12. 1.; B. E. Supple: Commercial Crisis and Change in England 1600— 1642. A Study in the Instability of a Mercantile Economy (Cambridge, 1964), 29, 91. 1.;