Századok – 1968
FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 299
FOLYÓIRATSZEMLE 301 mellett önálló alakulatok szerveződtek a német fogoly-,ill. koncentrációs táborokból kiszabadított olasz, bolgár ós lengyel foglyokból is.— GAZSI JÓZSEF: A XIII/1 honvéd kisegítő karhatalmi zászlóalj történetéből. A XIII. kerületben Gidófalvy Lajos főhadnagy vezetése alatt álló karhatalmi zászlóalj történetét tárja fel, a résztvevők visszaemlékezései alapján. Gidófalvy szegény családból származó, erősen németellenes nacionalista katonatiszt volt. Már a háború előtt Angyalföldön teljesített szolgálatot, mint leventeoktató. Mélyen hatott rá a munkásság nyomora, s már ekkor érzett bizonyos rokonszenvet a munkásmozgalom törekvései iránt. Kezében ez a nemzetőrség kötelékébe tartozó alakulat ellenállási szervezetté változott. Nagyszámban mentett katonaszökevényeket és a nyilas hatóságok által üldözötteket, szabotálta az üzemek leszerelésére irányuló kísérleteket. Az alakulat kapcsolatot tartott fenn a Bajcsy-Zsilinszky által vezetett szervezkedéssel és újpesti kommunista ellenálló csoportokkal. 1945 januárjában a nyilasok megtámadták ós tagjai zömét elfogták. — KEREKES ZOLTÁN: A pesti szabad portyázó csapat története. A pesti szabadcsapat 1848 decemberében alakult az egyetemi ifjúság Radikális Kör-ének tagjaiból. Megszervezését a Kör bonyolította le, toborzóhelyisóge a Pilvaxban volt. Parancsnoka Oroszhegyi Jósa minisztériumi fogalmazó, imént végzett egyetemi hallgató, a radikális diákmozgalom kiemelkedő tagja volt. Az alakulat feladata eredetileg Pest védelmében való részvétel lett volna, azonban, mint ismeretes, a város védelmére nem került sor. A szabadcsapat Pest elhagyása után 1849 január—februárjában Klapka seregében harcolt reguláris alakulatként Tokaj környékén, majd 1849 márciustól gerillatevékenységet folytatott az ellenség hátában Eger környékén, Gömörben és Nógrádban. Feloszlatására májusban az alakulat nem kielégítő belső fegyelme miatt került sor. A Közlemények rovatban két visszaemlékezés található, a Magyarország felszabadításáért folytatott 1944 — 45-ös harcokra. —- N. A. NECSEPORTTK: A magyar föld felszabadítása című visszaemlékezése elsősorban Budapest ostromával foglalkozik; kiemelkedő részlete a parlamenterek meggyilkolásának leírása. — FÁBRY JÓZSEF: Együtt a szabadságért a fasizmus ellen címmel a Vörös Hadsereg kötelékében harcolt Petőfi Sándor partizánosztagnak Kassa környékén folytatott akcióiról közöl eleven, élményszerű beszámolót. — BERECZ ÁRPÁD: Anyagi szolgálat 220 évvel ezelőtt. A Hadi Exercitum című, Pozsonyban 1746-ban kiadott katonai szolgálati könyv ismertetése. XIII. évf. 2. sz. — R. J. MALINOVSZKIJ: Október és a fegyveres erők építése. Rövid áttekintést ad a szovjet hadsereg létrejöttéről ós fejlődéséről. Kiemeli Lenin kiemelkedő szerepét a szovjet hadsereg megszervezésében. — PINTÉR ISTVÁN: A Kállay-kormány „hintapolitikájának" előzményeihez. 1942 második felében, a német fasiszták első nagyobb katonai vereségei hatására, megélénkült a magyarországi németellenes és antifasiszta körök tevékenysége. A Bethlen István illetve Bajcsy-Zsilinszky környezetéhez tartozó politikusok Kállaytól a Németországot kiszolgáló politika fokozatos leépítését követelték, a gazdasági kapcsolatok lazítását Németországgal, a frontra küldött rosszul felszerelt magyar csapatok fokozatos hazahozatalát, nagyobb mozgási szabadságot a baloldali ellenzéki pártoknak, — tehát olyan intézkedéseket, melyek az országnak a háborúból való kiválását készítették volna elő. A Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megélénkülő politikai tevékenységét vizsgálva, megállapítja, hogy — főleg a szociáldemokraták — a háborúból való kilépés előkészítésén túl a polgári demokratikus átalakulás előkészítését is feladatuknak tartották. — SZANATI JÓZSEF: A tábori tüzér -ség fejlődése a két világháború között. Részletesen elemzi a tüzérség technikai fejlődését, valamint alkalmazásának módozatait támadásban és védelemben. — GYÖRKÉI JENŐ: Zalka Máté vallomása önmagáról. Az MTA Kézirattárában elhelyezett Zalka Mátó-hagyaték életrajzi feljegyzései és adalékai alapján korrigálja Zalka korábbi népszerű életrajzainak egyes hibáit. — SZIKLAI SÁNDORNÉ: Magyar internacionalisták ß, Káspin-túli arcvonalon (191$ június— 1920 március). Ismerteti a turkesztáni hadifogolytáborok foglyai közötti bolsevik szervezkedés történetét, amely 1918 őszén a Turkesztáni Kommunista Párt mellett a külföldi hadifoglyok külön pártjának, a Külföldi Munkások és Parasztok Kommunista Pártjának megalapításához vezetett. E párt szervező munkájának eredményeképp a Turkesztán területén fogságban volt magyarok jelentős része részt vett a Vörös Gárda kötelékében az ellenforradalmár kánok és az angol intervenciósok elleni harcban. Kiemeli ezekben Gábor József, Sziklai Sándor, Bocz Károly, Vrabeez Miklós s mások szerepét. — PAPP TIBOR: A magyar honvédség megalakulása a kiegyezés után (1868 —1890). Bemutatja az állandó hadseregek kialakulását és általános jellemvonásait Európában, s az Oszt- | rák-Magyar Monarchia hadseregének helyzetét a Königgrätz utáni időszakban, majd elemzi az 1868-ban a magyar honvédség létrejötte körüli politikai harcokat. Megállapítása szerint a dualizmuskori honvéd-
