Századok – 1968
Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3
20 SZÉKELY GYÖRGY' 1368-ban előforduló brüggei posztó is ebben a versenyben szerepel. A bécsi árrangsorban megismert louvaini keskeny posztó Krakkóban 1396-ban a negyedik helyen állt. A nagy brabanti márkák azonban nem voltak kizárólagosak Közép-Európában. 1350-ben Prágában és 1434-ben Mostban szerepel a vilvoordei, 1350-ben Prágában általában a „brabanti" posztó. A thieneni posztó 1364-ben és 1383-ban Prágában, 1400-ban a sziléziai Wrociawban szerepel. 1396-ban a thieneni széles posztó Krakkóban az ötödik, a thieneni keskeny posztó pedig a hetedik helyet foglalta el az árrangsorban. A lierrei posztó ugyanakkor a lista második helyén állt.1 4 A brabanti vászon Magyarországig, Litvániáig való eljutása az 1390-es évektől fogva szerepel a nyugati történetírásban.1 5 Több posztófajtát Liège (Luik, Lüttich) tartományban gyártottak a Magyarországon forgalomba került áruk közül. Forgalmas város volt itt Huy (Hoei), a XIII. századi Londoni Hansa tagja (a jegyzékben: Huis), amelynek angol gyapjúból készült posztóját kivitték Dél-Németországba, a champagnei vásárokra és Észak-Itáliába, s a belga történeti irodalom feltételezi, hogy Huy kereskedői személyükben eljutottak Magyarországra is. Ezt még nem, de az ott gyártott posztó eljutását ebbe a távoli országba kétségtelenül bizonyítja, hogy Huy posztója (s nem Aachené, ahogyan Hóman a név helyes értelmezését kereste) 1312-ben feltűnik Bihar megyei vámszabásban, Telegden, harmadrendű értékben (panni de Hay). Az 1336. évi magyar—cseh szerződésben kijelölt utakra szorították a város (Hoya) kereskedőit. 1350-i okleveles adat szerint Huy kereskedői rajnavidéki kereskedőkkel együtt (mercatores de sancta Colonia et de civitate Ноу ас de aliis partibus Reni) jártak Magyarországra. A németalföldi gazdasági fejlődés eltolódásai mellett a város 1467. évi fosztogatása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy később nincs ismert adat Huy árujának ily távoli elkerülésére. Fejlett posztógyártó várossá fejlődött а XIV. századra az apátsági székhely St. Trond, amely észak—déli és kelet—nyugati kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. St. Trond (Sint-Truiden) posztója az Ofner Stadtrechtben szerepel. Ugyanis az ott szereplő névalak (95. pont: von trautein, 424. pont: trautner, 441. pont: trawtner; vö. 1372 Trauten, 1373 St. Truten, 1406 Trawten) erre vonatkoztatható, nem pedig a cseh Trutnovra. Ez az áru mindkét esetben a tirlemonti s a hérenthalsi posztóval együtt szerepel, ami egyforma értékelésükre vall. Kováts Ferenc már azonosítani tudta a st.-trondi posztóval a trautteni fajtát, amelyet végenkint 1436-ban Budán (Trauttner) 1 forint, 1457-ben Pozsonyban (trawtnar) csak 2/3 forint vámszabással róttak meg. Az utóbbi helyen szép számmal hozták be. A belga történetírás számontartja, hogy a Kölnből nyugatra vivő úton levő Maestrichtből (Maastricht) olyan utak indultak, amelyek az ellenkező irányban elvezettek Magyarország felé. Posztójáról ebben az utóbbi országban 1403-ban olvasunk: Pozsony városbírája ítélkezett ekkor egy posztókereskedelmi társulási ügyben, s ebből kifolyólag a tagok közül Neunhauser Jakab 14 F. Graus: i. m. 23—24, 28, 61, 66, 71, 93—94, 97—99, 102—104. 1.; Knihy poctú mësta Brna z let 1343—1366. Bevezetés 127, 144, 179, forrásszöveg 30, 50, 77, 182, 192. 1.; J. DHmal: i. m. 44. 1.; Ücty hradu Karlstejna z let 1423—1434 (Vydal Josef Pelikán. V Praze 1948), 23, 24, 69. l.;GáldiL. : i. m. 25.1.; Bretholz: Brünn. 93.1.; W. Diugoborski— J. Gierowski—K. Maleczynski : Dzieje Wroclawia do roku 1807, 100, 119—120, 176. 1.; Georg Korn: Breslauer Urkundenbuch. I. 226. sz. 15 Erre Mályusz Elemér hívta fel a figyelmet. Századok 1957. 380. 1.
