Századok – 1968
Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3
A NÉMETALFÖLDI ÉS AZ ANGOL POSZTÓ FAJTÁINAK ELTERJEDÉSE li ;s atyja, Ottó javára megítélt bizonyos pénzösszeget és posztót Weycz Jánossal szemben. így szerepel 2 vég maestriehti posztó (panni de Mastriel). Egyíttal megtudjuk az ügyből, hogy ennek a posztófajtának rőfjét (vlna) Székesfehérváron 8 solidus 20 dénárért adták el. A maestriehti posztó (Mastri) 1436-ban a harmadrendűek között szerepel, bár értékesebb a legtöbb német és cseh posztónál. Ekkor belőle egy vég után éppúgy 1 j2 aranyforint vám volt esedékes, amint a pozsonyi harmincadkönyv tarifája szerint is — ahol előszeretettel pozsonyiak hozták be — ennyi járt egy vég maestriehti (maestrielar, von maestrich) posztó után. Kováts Ferenc a vámértékrend alapján sorolta be az sgyes posztókat, és így ennél a városnál összekeverte a rajnai vidék német és németalföldi városait. Ezért hangsúlyozta, hogy Maestricht nem tartozik a németalföldi posztókhoz, hanem az alsó-rajnaiakhoz. Ezt a hibás sablont nem követhetjük. Maestricht posztójának magyarországi forgalma a továbbiakban is îlég folyamatos, amire a forrásanyag hézagossága mellett a néhány évtizeienkinti említésből is következtethetünk, vámtarifákról lévén szó, amelyek huzamosabb forgalomra vonatkoztak. Megtaláljuk ezt a posztófajtát (Mestrii) a nagyváradi vámtarifában 1476-ban a közepes értékűek között, a kölnivel 3gy szinten. A bártfai, 1510 körüli tarifában a maestriehti (una pecia Trictis) már az olcsóbb posztók között van. \ 1 Területileg pontosan nem helyezhető el az 1412-i dél-erdélyi és havasalföldi vámszabásban szereplő nagyértékű vallon (Gallicali) posztó. 1458-ban már feldolgozott állapotban esik szó ilyen anyagról (vna Stragula de panno gallicali).1 6 Közép-Európa szláv országaiba is a magyarországi említéssel csaknem párhuzamosan érkeztek el a többi textilgyártó németalföldi tartományok termékei. Liège tartományból Huy posztója jelenik meg elsőnek itt is, Prágában 1350-ben, míg St. Trond posztója ugyanott 1399-ben, Znojmoban 1422-ben, Karlstejnben (ha a latin kifejezések: Trutnowiensibus, Truttnowiensis, Trutnowiensis helyesen kaptak ilyen értelmezést, s nem a cseh Trutnovra vonatkoznak, hanem St. Trond német nevének hasonlósága alapján a cseh város Trautenau német alakjának megfelelő latint írtak) 1423, 1424, 1428 években, Mostban 1434-ben. Artois tartományból Arras (Atrecht) szövetei 1360 (Harras) és 1385. évben lelhetők meg a sziléziai Boroszlóban (Wroclaw), 1400-ban és 1422-ben a cseh Prágában. A Hainaut tartománybeli Edingen (Enghien) poszuGustave Fagniez: Documents I., 190. sz.; P. J. Blok: i. m. I. 435. 1.; A. Joris: La ville de Huy au moyen âge. Des origines à la fin du XIVe siècle (Paris. 1959), 228, 252, 264. 1.; V. L. Kerov : К voproszu ob uszilenyii ekszpluatacii kresztyánsztva v juzsnih Niderlandah (Belgii) i szevernoj Francii v szeredine XIII. veka (Szrednyije Veka, VII. Moszkva, 1955), 70—72. 1.; Nagy Imre (szerk.) Anjoukori Okmánytár I. (Bpest. 1878), 245. sz.; Hóman Bálint: i. m. 528—529. 1.; Wenzel Gusztáv: Nyitra vármegyének XV. századbeli vámhelyei ( = Pest, 1872), 6—7. 1.; T. Lacomblet: Urkundenbuch für die Geschichte des Niederrheins. T. III. No 488 (erre az adatra André Joris hívta fel figyelmemet, akinek ezúton mondok köszönetet); Gáldi L.: i. m. 28. 1.; Das Ofner Stadtrecht (Herausgegeben von Karl Mollay), 96, 197, 201. 1.; H. Oesterley: i. m. 696—696. 1.; Kováts F.: Nyugatmagyarország árúforgalma, 16, 62, 99—102, 104, 211, 221. 1.; Fritz Bőrig: Die Entstehung der Hanse und der Ostseeraum (1936—41, 1946—), 543. 1.; Kováts Ferenc: Kereskedő-társaság Pozsonyban a XV. század elején (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1903), 95. 1.; Zsigmondkori Oklevéltár. II/l. (összeállította Mályusz Elemér. Bpest. 1956), 2763. sz.; Kubinyi A. : i. m. 211, 213.1.; Iványi: Bártfa lt. II. (kézirat) 4146. sz.; Zimmermann—Werner—Müller: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. III. Bd. (Hermannstadt. 1902) 1692. sz.; Szamota—Zolnai: i. m. 292. hasáb.
