Századok – 1968
Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3
A KÉMET ALFÖLDI ÉS AZ ANGOL POSZTÓ FAJTÁINAK ELTERJEDÉSE 19 Flandria igazi versenytársaként még korábban jelent meg egyebütt Közép-Európában a brabanti posztó. Legelőbb a nagy helyek, Brüsszel, Mechelen, Louvain posztója bukkan fel cseh földön 1323-ban. Mindegyik igen elterjedt a helyek és az előfordulási évek számát tekintve egyaránt. A brüsszeli szerepel Olomoucban 1323-ban, Brno városában 1328-tól (von Bruchsel) fogva ismételten, pl. 1347-ben (12 ülne de Bruchsel), 1350-ben (septem ülne de Bruechsel), 1351-ben (brevem pannum de Bruchssel), 1365-ben (septem ulnis de Bruchsellis). Előfordul a brüsszeli posztó Prágában a XIV. század első felétől többször, Sziléziában 1360-ban (boroszlói szabályozás: von Brossil), Chebben 1392 óta többízben, Droboviceben 1404-ben, Znojmoban 1422-ben, Mostban 1434-ben. A brüsszeli posztó neve szerepel Klaret jogi szótárában is. Krakkóban 1396-ban a jobbfajta keskeny brüsszeli posztó szerepel az árrangsor élén. Mechelen posztója 1323-ban Brnoban közepes árú, s ettől kezdve ismételten szerepel (1328: von Mechel). Prágában először a XIV. század első felében jelenik meg a forrásanyagban. Sziléziában 1360-ban fordul elő, a boroszlói jegyzékben (von Mechel) másodrendű posztófajtaként. A cseh helységek közül Chebben 1411-től néhányszor, Karlstejnben 1423-ban, az utóbbi hellyel kapcsolatban egyízben vörös színben (pro uno staminé Mechlensi; pro quarto staminé Mechlensi ruffo), Mostban 1434-ben említik. A lengyel Krakkóban 1396-ban a mecheleni posztó a harmadik az árrangsorban. A louvaini , posztó 1323-ban Brnoban a közepes árúak közé tartozott, s itt gyakori a XIV. században (1328: von Lueuen). 1344- és 1345-ben feudális uraknak különféle kedvező cselekedeteikért adott a város louvaini posztót (duo panni de Louen; pannus de Louen; 3 ülne de Louen; -pannus de Louen). Prágában a század első felétől ismételten felbukkan. Sziléziában 1360-ban szerepel (a boroszlói sza, bályozásban elsőrendű érték, von Louin). A csehországi helységekben elterjedtségét jelzi előfordulása Olomoucban 1362-ben, Droboviceben 1404-ben, Chebben 1414-ben, Kutná Horában 1416-ban, Znojmoban 1422-ben, Karlstejnben 1424-ben (pro XIII ulnis panni Lewlensis), Mostban 1434-ben. Klaret mester szótárában is említve van a louvaini posztó neve. Közép-európai elterjedtségét és értékét jelzik még a következő adatok: Bécsben 1352-ben a rangsorban az yperni posztó mellett első a louvaini széles, második a tournaii nehéz mellett a louvaini keskeny, s harmadik a tournaii könnyű. Tehát Ausztria központjában is állták a versenyt a louvaini áruk a flandriaiakkal. Az itt 7, 72, 89, 106, 146, 178, 180, 225, 241, 299, 311, 415. sz.; Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbériség és rendiség problémája (Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. I. köt. Szerk. Lukinich Imre. Bpest. é. n. [1940]), 419. 1.; Nagy Imre, (szerk.): Gróf Zichy-család Okmánytára V. köt. (Bpest. (1888), 499. sz.; Bartal Antal: A magyarországi latinság szótára (Bpest. 1901), 372. 1.; Kováts F.: Nyugatmagyarország áruforgalma 15, 20—21, 52, 99, 102, 104, 163, 172—173, 211. 1.; Zimmermann—Werner—Müller: Urkundenbueh zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. III. 1692. sz.; Das Ofner Stadtrecht (Herausgegeben von Karl Mollay), 96, 196—197, 201. 1.; Fejérpataky : Magyarországi városok régi számadáskönyvei 39—40, 102, 134, 145, 147, 190, 212, 220—221, 224, 229, 238, 249, 253, 270, 279, 297, 299, 370— 37). 378, 409, 432, 435.452, 464, 589.1.\Iványi: Bártfalt. II. (kézirat) 4145. sz.; Wolfgang Fleischer: Die deutschen Personennamen. Geschichte, Bildung und Bedeutung (Berlin. 1964), 111. 1.; Fritz Rörig: Mittelalterliche Weltwirtschaft. Blüte und Ende einer Weltwirtschaftsperiode (1933), 359. 1.; E. Lucka: Die grosse Zeit d. Niederlande 89. 1.; P. J. Blok: i m. I. 341—342. 1.; Cartulaire de l'hôpital Saint-Jean de Bruxelles (Actes des XIIe & XIIIe siècles) par Paul Bonenfant (Bruxelles. 1953), 103. sz.; Fritz Rörig: Die europäische Stadt ( Walter Goetz stb.: Das Zeitalter der Gotik und Renaissance 1250— 1500. Berlin. 1932), 331. 1.; Kubinyi: i. m. 210—211, 213. 1. 2*
