Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: Adatok a Századok történetéhez Szilágyi Sándor szerkesztői korszakából (1875–1899) 205
ADATOK A SZÁZADOK TÖRTÉNETÉHEZ 215 A füzetek általában mellékleteket is tartalmaztak. Ilyen a megjelenő művekre való előfizetési felhívás, — melyeket gyakran melegen ajánl a szerkesztő a tagtársaknak7 4 —, de találkozunk tanulmánnyal is.7 5 Szilágyi Sándor a taggyűjtő tevékenységre igen nagy gondot fordított. 1876-tól kezdve a tagok létszáma jelentősen megnövekedett.7 6 Ezzel függött össze a Társulat anyagi megerősödése, amely lehetővé tette a tisztviselők illetményének javítását, s a Századok ívszámának az eddigi 50-ről 60-ra emelését.77 Az 1877. januári közgyűlés a Századok példányszámát 1300-ban állapította meg, de már a február 1-i választmányi ülés — Szilágyi javaslatára — 1500-ra emelte.7 8 Ami az ívszámot illeti, 1878-ban az 58 íven kívül a kassai kirándulás története további 9 ívet jelentett, tehát a Századok összesen 67 íven jelent meg.7 9 Közben az 1877. július 6-i választmányi ülés — Szilágyi indítványára — elhatározta a Századok 10 első évfolyamáról tartalommutatók készítését, s a végrehajtással a titkári hivatalt bízta meg.80 Az 1879. december 4-i választmányi ülésen Szilágyi bejelentette, hogy az index készítésének munkálatai folyamatban vannak, s egyszersmind felvetette: nem volna-e célszerű kiterjeszteni a többi évre is ? A választmány erre úgy határozott, hogy a Századok első 12 évfolyamáról készüljön el az index 500 példányban.81 Szilágyi szerkesztőségének első éveiben tehát jogos büszkeséggel állapíthatta meg, hogy a Társulat közlönye — melyet minden tag ingyen kap — közvetítőül szolgált a nagyközönség és a szakírók között. Az a körlevél8 2 , melyet Horváth Mihály és Szilágyi Sándor írt alá, a következőképpen értékelte a 70-es évek közepén a Századokat: „A legismertebb nevű íróktól egész nagy monographiák jelentek meg benne, melyek mint beható búvárlatok eredményei és mint feldolgozások egyaránt nagybecsűek; s azon kívül mívelődéstörténeti czikkek, történeti rajzok, könyvismertetések a legismertebb íróktól oly nagy számmal és változatosan, hogy e tekintetben sem marad mögötte a hason tartalmú külföldi folyóiratoknak." * A Társulat 1881. január 7-i közgyűlésén br. Kemény Gábor másodelnök beszédében8 3 kifejtette, hogy a Századok szerzői lehetőleg igyekezzenek olyan művekkel a közönség elé lépni, melyek „fülbemászók, az érzelmeket lekötik, meggyőzően hatnak a történelmi érzékre". Ezzel szerette volna elérni, hogy 74 Uo. valamint Horváth Mihály : A kereszténység megalakulása Magyarországban c. művével kapcsolatban. „Reméljük, hogy számosan lesznek tagjaink sorában, kik a jelen füzethez mellékelt ívre aláírókat fognak gyűjteni." Századok, 1877. 366. 1. 75 Pl. Szabó К.: XV. és XVI. századbeli magyar nvomtatvány. Századok, 1876. VI. füzet. 76 Vö. Lukinich: A Magyar Történelmi Társulat története. Bpest. 1918. 45. 1. 77 A titkár fizetése 600-ról 800 forintra emelkedett. Uo. és Századok, 18?7. 87. 1. 78 Századok, 1877. 186. 1. Utóbb az 1877. dec. 6-i választmányi ülés a példányszám 1800-ra emelését határozta el. Lukinich: i. m. 45. 1. 79 Szilágyi titkári jelentése az 1879. jan. 2-i választmányi ülésen. Századok, 1879. 96. 1. 80 Századok, 1877. 682. 1. 81 Századok, 1879. 784. 1. 82 Körlevél a Történelmi Társulat tagjaihoz. 1876. dec. 7. Századok irattára. Iratok. 3. 83 Századok, 1881. 84. 1.
