Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: Adatok a Századok történetéhez Szilágyi Sándor szerkesztői korszakából (1875–1899) 205
216 MANN MIKLÖS a Századok olvasóközönsége, a Társulat tagsága bővüljön. Ugyanakkor hátrányosan befolyásolhatta az olvasóközönség gyarapodását az a szabály, mely szerint csak olyan történelmi cikkek jelenhettek meg, „melyek tárgya az 1815 esetleg 1790 előtti időkből van véve".8 4 A folyóirat „legtermészetesebb munkatársaiul a társulati választmányi tagok tekintetnek"8 5 , de szívesen fogadott a szerkesztőség írásokat a Társulat többi tagjától is. A Századok érdekesebbé tétele céljából megkérték a választmány tagjait —akik általában a legismertebb történészek — , hogy az újonnan megjelent művek ismertetését vállalják el.8 6 A folyóirat irányítása a 70-es évek végén létrehozott szerkesztőbizottság hatáskörébe tartozott. Az 1881-ben megjelent Névkönyv szerint a szerkesztőbizottság változatlan, csak a titkár mellett, mint a bizottság jegyzője, a segédtitkár is részt vesz az üléseken.8 7 Az 1882. január 5-i közgyűlés utáni zárt ülésen Deák Farkas társulati jegyzőt is bizottsági taggá választották.8 8 A szerkesztőbizottság hatáskörébe tartozott a társulati pályázatok nem díjazott műveiből kiválasztani azokat, amelyek kiadás szempontjából szóba jöhettek.89 A szerkesztőbizottság tevékenysége — Károlyi Árpád jóslatának megfelelően — fokozatosan csökken.8 0 A 80-as évek elején a Thaly—Lánczy vita kapcsán még szerepel, de később már csak 1886-ban hallunk a bizottságról, mikor Nyáry Albert halála után helyére — Thaly javaslatára — Nagy Imrét választják meg.9 1 Ilyen helyzetben került sor a titkári iroda megszervezésére. Az 1884. január 3-i közgyűlésen Szilágyi Sándor a tagság növekedése következtében a tennivalók felszaporodására utalt és kérte, hogy a közgyűlés szavazza meg a titkári iroda létesítését.9 2 A kérelem teljesítése a Társulat pénztárára alig számbavehető terhet rótt, viszont a titkár helyzetét jelentősen megkönnyítette. Pauler Gyula felszólalásának hatására a közgyűlés a kérdést a választmány elé utalta, mely egyhangúlag megszavazta Szilágyi indítványát. A februári választmányi ülés a titkári iroda szervezése s az állandó bizottságok részére szükséges ügyrend kidolgozására bizottságot választott.93 Az ügyrend kidolgozása után Szilágyi indítványára Ipolyi Arnold elnök másodtitkárrá Thallóczy Lajost, míg titkársegéddé Szádeczky Lajost nevez;te ki.9 4 Thallóczy 84 Az 1881. jún. 2-i választmányi ülés napirendjéről levették Jakab Elek — előre bejelentett — „Erdély hírlapirodalma 1848-ig" c. felolvasását, mert nem felelt meg a társulati szabályoknak. Századok, 1881. 645. 1. Vö. Iratok. 19. 85 A Magyar Történelmi Társulat Névkönyve. Melléklet a Századok 1881. évfolyamához. 86 Századok, 1885. 753. 1. A dee. 3-i zárt ülés határozata. 87 Századok, 1881. Névkönyv 14. 1. 88 Századok, 1882. 71. 1. 89 A díjas munkák természetesen kiadásra kerültek. Századok, 1882. 258. 1. 90 Thaly Kálmán bizottsági tagsága — részben pozsonyi lakása következtében — is tulajdonképpen névleges. Vö. 1883. jún. 7-i, Szilágyihoz intézett levelét. Iratok 9. 91 Századok, 1886. 184. 1. 92 Századok, 1884. 84. 1. 93 A bizottság tagjai: Ipolyi Arnold (elnök), Thaly Kálmán, Pauler Gyula, Deák Farkas, Szilágyi Sándor és Thallóczy Lajos. Századok, 1884. 165. 1. 94 Századok, 1884. 369. 1. Thallóczy hamarosan lemond állásáról, mert Bécsben levéltárigazgató lesz. Thallóczy Lajos—Szilágyi Sándor, Róma, 1885. dec. 20. OSzKK Szilágyi-lev., valamint Századok, 1886. 85. 1. „Thallóczy előléptetését azt hiszem már olvastad. A napokban hivatalosan meg foglak kérni,, hogy miután az előléptetés által a Társulattól megválik, ... a mostani titkársegédet (Szádeczkyt) léptesd elő . . . eddig is ő vitte a Thallóczy dolgát." Szilágyi Sándor—Ipolyi Arnold, Bpest, 1885. dec. 22. EPL Ipolyi-lev.
