Századok – 1968

Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3

A NÉMETALFÖLDI ÉS AZ ANGOL POSZTÓ FAJTÁINAK ELTERJEDÉSE li A mi feladatunk a távolabbi export területeinek adataiból korrendi következtetések levonása: vajon a textilipar szempontjából mekkora volt Brabant jelentősége, s vajon a külkereskedelemben olyan későn jelentkezett-e, bogy egyik tényezője lehetett-e Flandria régi ipara romlásának? Brabant vizsgálata ahhoz is hozzájárulhat, hogy pontosabban érzékelhessük a régi flandriai textilvidék, Brabant és az új flandriai posztóipar kontingensének arányát időben és volumenben. A többi dél-németalföldi területek posztóipari vonatkozásait inkább ellenőrzésül és összevetésül kell csupán tárgyalnunk. Brabanti posztófajta többféle is került Magyarországra. Mindenekelőtt Louvaint. (Leuven, Löwen) kell említenünk, ahol Brabantnak századokon át urai, a löweni grófok tartották székhelyüket. Gyapjúszövésből élő beginák a XIII. század elejétől fogva éltek a városban. A XIV. században lendült fel erősen Louvain posztóipara. Volt idő, amikor 2400 szövőszék működött Louvainban. Louvaini posztó 1358-ban szerepel Magyarországon: ekkor rövid fajtájával (duodecim vlnis panni de breui leui) találkozunk. 1362-ben kelt peregyezség szerint Szomolnok polgárai a jászói prépostnak évenkint (!) 1 darab louvaini posztót (vnum pannum de breui lenni) tartoznak adni erdőhasználat és erdővágás fejében. Ebből már bizonyos, hogy a rövid fajta folyamatosan Magyarországra került áruféleség volt. Pozsony 1364 és 1374 közötti számadástöredéke értesít először arról a polgárterhet jelentő szokásról, hogy a város újévi ajándékul köteles volt adni a királynak 2 vég louvaini posztót (czwey tueeh von Loevel), ugyanakkor a királynénak 1 vég járt belőle (ein tuech von Loevel). De a kötelezettségen túl is adtak — a nagyuraknak. Ugyanis 1364-ből való feljegyzés szerint a király, királyné és a bárók újévkor 4 louvaini rövid posztót kaptak (quatuor breves pannos de Lofel). Másik fajtája is hamarosan megjelenik forrásainkban: 1370-ben louvaini hosszú posztóból készült ruhadarabokról esik szó (alia veste de panno longo leuby; duabus vestibus de simili panno de longo leuby cyndelyno subductis). 1372-ben ugyanez a fajta nyer említést (duodecim vlnas panni de longo lewy). Sopron 1394 évi vám jegyzékében a louvaini posztó mindkét fajtája szerepel, a hosszú és rövid (von eim langen oder eim chuertzen von Loefen) egyenlő értékű, a legnagyobb értékű welsch (valószínűleg itáliai; von eim Weichischen tuech) posztó vámjának fele jár utána. Ugyanebben az esztendőben Nagyszombatban is feltűnik a louvaini posztó, amikor az újév körüli ajándékot jegyzik fel: a királynak 2 vég jár belőle (II. tuech von Loeuen), , a királynénak 1 vég (I. tuech von Loeuen). Ennek a városnak számadáskönyvében hasonló, de rendkívüli jellegű ajándék 1428-ból emlékezetes, amikor a Pozsonyba menő királynak 1 vég louvaini posztót (einem tuch von Loefl) küldtek. A korábbi variánsok sajátos alakja teszi lehetővé, hogy ide soroljuk az általában megfejtetlen, ill. külön posztófajtaként számontartott 1398 évi lemni, lemny alakot. Ugyanis korábbi kallói vásáron elvett posztó (duas pecias panni, unam de longo Lemny . . . aliam peciam panni Bohemicalem) árának megfizetésére kötelezik az alperest. Az eset talán Csehországon át, ottani áruval együtt hozatalt is jelez. Ezt a lehetőséget alátámasztja, hogy 1406-ban hasonló anyagokból készült ruhák elvételéről pereskedtek: egy földesúr familiárisa tolvajtól vett volna el női ruhákat louvaini rövid és cseh posztóból (quarum scilicet una de panno brevi Leuny et alya Bochemicali). A familiaris vagy esküvel volt kész tagadni ezt, vagy az ő. ura volt köteles az anyagokat megtéríteni (quinque ulnas pani brevi Leuni similiter quinque ulnars panni Bochemicalis). Hogy a városok rendelkeztek ilyen posztóval s tudták, mennyire megbecsülik azt az urak, mutatja Sopron kiadásaiban egy 1404. évi tétel, amely szerint a város Pozsonyba küldött /