Századok – 1968
Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3
16 SZÉKELY GYÖRGY' 3 vég louvaini posztót a nürnbergi várgróf megajándékozására (III tuech voi Lefen). A louvaini posztó rendszeres forgalmát-fokozottan mutatja a sopron polgárok újévi ajándéka, amelyet a királynak nyújtottak. Zsigmond má 1408-ban kapott tőlük 3 vég posztót, egyelőre a fajta megjelölése nélkül. 1413 ban azonban már tudjuk, hogy ez a mennyiség louvaini posztóban járt a ki rálynak (trés peeias panni de Lowyn, Lovyn). Az eset ismétlődik 1414-bei (tria stamina de Yieni Lowyn), 1415-ben viszont a polgárok megváltották kö telezettségüket (tria stamina dè Lofen) 81 aranyforinttal. Idővel a királyné i kapott ilyen posztójuttatást Soprontól, szemmeláthatóan évente egy véglouvai ni rövid posztót. Négy esztendő fejében 1417-ben a polgárok négy véget adtai (quatuor peeias panni brevis de Levano). A mennyiség határozottan látszil 1419-ben: ekkor évi 1 vég louvaini posztó (unam peciam panni de Levano) jár újévi ajándékul a királynénak. Ezt meg is adták, viszont ugyanabban az évbei a királynak karácsonyi ajándék fejében járó két vég louvaini posztó (zway tücl van Löfen) pénzegyenértéke 54 aranyforint volt. 1421-ben tavalyról hátralékoi és azévi újévi ajándék címén 2 vég louvaini posztót (duas peeias panni de Leva no) adott át Sopron Borbála királynénak, a teher tehát nem nőtt. A királyne 1422-ben és 1424-ben is megkapta Sopron újévi ajándékát, egy vég louvain posztót (unam peciam panni de Levano). 1425-ben Zsigmond király jutott Sop ron újévi ajándékaként 2 vég louvaini posztóhoz (duo stamina seu peeias pann de Lewano), 1428-ban pedig a soproniak elmúlt és azévi újévi ajándék gyanán' a királynak és királynénak együttesen adtak 6 vég louvaini posztót (sex peciaí panni Lewinsch), ezek közül 3 vörös, 1 fekete és 2 aranysárga (fiavei) volt. D< időközben ezek a színváltozatok más esetekben is kimutathatók: 1409-ber Bátmonostori Töttös László egy birtok elnyerése fejében nyújtott életjáradéi keretében jobbféle szederszínű vagy fekete louvaini posztóból (de meliori rubec aut nigro lebi) készült ruhadarab adását vállalta évente. 1412-ben a Brassóba és Havasalföldre vitt posztók között a louvaini (de panno Lobiensi) a másod il legértékesebb fajta. Ez a posztó szerepel az Ofner Stadtrechtben is (424. pont vonn Loffnisch, 441. pont: Von I Langen tuech . . .vonn loeuil vnnd kurc) Mindkét fajtája középértékűek között szerepel. 1435-ben fehérszínű louvain posztóból (panni lewy albi coloris) készült lábbelit említenek. 1436-i, liarmin cad ügyében kelt jegyzék szerint a louvaini hosszú posztó csaknem a legdrágább a louvaini rövid a következő értékű. Az elsőért (lewi longo) 1 vég után 1 % aranyforint és egy garas volt a harmincad, a másodikért (lewi breui) pedig 1 aranyforint és egy garas. 1448-ban 1 vég louvaini posztó pozsonyi piaci ára lí és y2 aranyforint. 1448-ban ilyen posztóból (de panno lewbi) való köpönyegről van szó, 1452-ben ilyen anyagú (de lewbi) ruhát említenek. Pozsonyba 1457/58 ban csak a rövid fajtáját (loffn) hozták be, amennyiben 1 vég után 1 aranyforint harmincad járt. A következő századfordulón talán csak összehasonlításként emlékeztettek rá (XVII Vlnas panni quod melius valet quam leby), de forgalma nem szűnt meg. Feltételezhetően a louvaini posztó szerepel az 1510 körüli bártfai tarifában (pecia Lewnes), elmaradva már az élvonaltól, de értékben megelőzve a kölni posztót (Colcischer, vö. németországi Kölsch, kölni értelemben). A mecheleni (Malines, Mecheln) posztó 1382-ben szerepel először Magyarországon (duodecim vlnas panni de Mehly). Ez megfelel annak, hogy a különféle kereskedőelemekkel bíró város a XIV—XV. században versengett Antwerpen kereskedelmével, összeköttetést létesített a tengerrel. A XIV—XVI században volt híres posztócsarnoka. Mecheleni fehér posztót használtai
