Századok – 1968

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Szemjonov J. I.: A „társadalmi organizmus” kategóriája és jelentősége a történettudományban. 191

A „TÁRSADALMI ORGANIZMUS" KATEGÓRIÁJA ÉS JELENTŐSÉGE 195 szó is. De mindkét terminus egyaránt használatos az egyedi konkrét társadalom, a társadalmi organizmus jelölésére is. És ennek oka közismert. Meghatározott konkrét történeti feltótelek között az állam határai teljesen egybeeshetnek a társadalmi organizmus határaival, különösen a kapitalizmus korszakában. A polgári társadalom kialakulásának periódusában létrejövő nemzeti állam határai a társadalmi organizmus határait is jelentik, így a XVIII. és az azt követő századok Franciaországa (a gyarmati területek nélkül) egyszerre állam és társadalmi organizmus is. Ez is hozzájárul, hogy az „állam" és „ország" terminusok használatát észrevétlenül átvisszük a társadalmi organizmus megjelölésére. Az állam és a társadalmi organizmus határai azonban korántsem esnek mindig egybe. Nem volt egységes társadalmi organizmus Ausztria-Magyarország, nem volt az a forradalomelőtti Oroszország sem. Az oroszok és a csukcsok pl. két, bár szorosan összekapcsolódó, de nem kevésbé különböző társadalmi organizmushoz tartoztak: amikor az elsők már a kapitalizmus korszakába léptek, az utóbbiak még a nemzetségi társadalom felbomlásának és az osztálytársadalom keletkezésének időszakában éltek. Teljesen érthető, hogy az olyan társadalmi organizmusok megjelölésére, amelyek nem foglalják magukba egyik vagy másik állam teljes lakosságát, hanem csak egy részét, az „állam" vagy az „ország" terminus nem megfelelő. Ilyenkor rendszerint a „nép" terminussal helyettesítik, melynek alapjául az a megfigyelés szolgál, hogy a társadalmi organizmus határai sok esetben egybeesnek az etnikai határokkal. Ez könnyen észrevétlenné teszi a „nép" szó használatának átvitelét a társadalmi organizmus megjelölésére. A „nép" terminust gyakran akkor alkalmazzák valamely társadalmi organizmus jelölésére, ha annak határai egyúttal etnikai határok is, függetlenül attól, hogy ezek a határok egybeesnek-e az államhatárokkal vagy sem. Abban az esetben, ha a történészeknek nemzeti államokkal van dolguk, gyakran használják a társadalmi organizmus megjelölésére az „állam", „ország" terminusokkal együtt a „nemzet" terminust is. Ez utóbbit rendszerint nemcsak a tulajdonképpeni nemzet — mint meghatározott emberközösség — viszonylatában használják, hanem a nemzeti társadalmi organizmus jelölésére is. Teljesen érthető, hogy a társadalmi organizmus megjelölésére használatos különböző terminusok („állam", „ország", „nép", „nemzet") — melyeknek van másik jelentésük is, mégpedig ez a másik a fő, az alap jelentésük —, akadályozzák a történészeket abban, hogy ezt a kategóriát elkülönítsék és elméletileg kidolgozzák. De tegyük fel csak a kérdést: mit értünk a társadalmi organizmuson például a Tigris ós Eufrátesz Déli Folyamközét illetően az i. е. XXX—XXV. században: az egész Sumert-e, vagy az egyes városállamokat, amelyekre tagolódott (Ur, Uruk, Kis, Lagas stb.) ? A történészek Lagast, Urt és Urukot államoknak, egész Sumert pedig országnak nevezik. De ez a legkevésbé sem oldja meg a kérdést. És vitatható az is, hogy egész Görögország az i. е. VIII—IV. században egy társadalmi organizmus-e például, vagy pedig Athén, Spárta, Korinthos, Théba és a többi polisz is mind külön-külön társadalmi organizmus ? Ha a második nézőpontot fogadjuk el, akkor elkerülhetetlenül felmerül az a kérdés: mik voltak akkor egészükben Thessália, Beothia, a Déloszi Szövetség, később az athéni tengeri államhatalom, a peloponneszoszi szövetség és más hasonló képződmények î A történészek Spártát ós Athént rendszerint államoknak, Beothiát területnek, Görögországot egészében országnak nevezik, de ez egyszerűen a dolog lényegének megkerülése. Nem kevésbé bonyolultak a feudális széttagoltság korszakának hasonló problémái. Társadalmi organizmus volt-e pl. Franciaország a X—XI. században, vagy pedig az akkori hatalmas feudális birtokok voltak-e társadalmi organizmusok, amelyekre szétoszlott (Normandia, Bretagne, Gascogne, Champagne stb.) ? Ha az első az igaz, akkor mik voltak a hatalmas feudális birtokok? Jelentős önállósággal biró részei egy társadalmi organizmusnak, vagy önálló organizmusok ? Vagy talán társadalmi organizmus volt egész Franciaország is és az őt alkotó hatalmas feudális birtokok is? Ebben az esetben a „társadalmi.organizmus" terminussal jelölünk különböző társadalmi jelenségeket. Vagy talán csakis a hatalmas feudális birtokok voltak társadalmi organizmusok ? Mi volt akkor egész Franciaország ? Társadalmi organizmusok rendszere ? De hiszen egész Nyugat-Európa is társadalmi organizmusok valamilyen rendszere volt. Ebben az esetben a „társadalmi organizmusok rendszere" terminust nem egyenrangú jelenségek jelölésére használjuk. Továbbá mik voltak a kis önálló birtokok, amelyekre a hatalmas feudumok szétestek ? Társadalmi organizmusok autonóm alcsoportjai, vagy pedig társadalmi organizmusok? De akkor a hatalmas feudális birtokok már nem társadalmi organizmusok, hanem azok rendszerei ? Mindezek és az ezekhez hasonló kérdések megerősítik a „társadalmi organizmus" kategóriája elméleti kidolgozásának szükségességét, tartalmának meghatározását, azoknak az ismertetőjegyeknek a feltárását, amelyek megkülönböztetik a társadalmi organizmust egyrészt a társadalmi organizmusok rendszerétől, másrészt alkotórészeitől 13*