Századok – 1968

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Szemjonov J. I.: A „társadalmi organizmus” kategóriája és jelentősége a történettudományban. 191

194 JU. I. SZEMJONOV az egyeshez (a társadalmi organizmusokhoz) is olyan mértékkel kezdtek közeledni, amelyet csak az általánosnál lehet alkalmazni. Ezzel az azonosítással kapcsolatosak, többek között, néhány filozófusunk és történészünk azon próbálkozásai, hogy a társadalom egészét ne mint társadalmi organizmusok összességét tekintsék, hanem mint egységes társadalmi organizmust, melynek fejlődési fokai „tiszta" társadalmi-gazdasági formációk. A valóságban azonban a fejlődési folyamat és a társadalmi-gazdasági formációk váltakozása, vagyis a világtörténelmi fejlődés folyamata nem „tiszta" formában megy végbe, hanem az emberi társadalom egészének fejlődésót együttesen alkotó folyamatok belső törvényszerűségeként, rendkívül sok társadalmi organizmus keletkezésének, fejlődésének és eltűnésének folyamatában. Ez teszi különösen fontossá és nélkülözhetetlenné a történettudomány számára a „társadalmi-gazdasági formáció" fogalmával együtt a „történeti kor" fogalmát. Már az, hogy az osztálytársadalom megjelenésétől kezdve különböző fejlődési fokú, különböző típusú társadalmi organizmusok mindig egyidejűleg álltak fenn, jelentős mértékben megnehezítette és megnehezíti a világtörténelem egyenesirányú, közvetlen felosztását társadalmi-gazdasági formációk szerint. A társadalom egészének története, a világtörténelem egyenesen és közvetlenül nem társadalmi-gazdasági formációkra tagolódik, hanem történeti korokra. De a történeti korok váltakozásának alapja mindig a társadalmigazdasági formációk fejlődése és váltakozása. Minden nagy történeti kort egy meghatározott társadalmi-gazdasági formáció jellemez, amely uralkodik és amelynek jegyében lefolyik az egész adott kor.8 A fentebb elmondottak lehetővé teszik, hogy újra visszatérjünk a történelem tárgyának kérdéséhez, és úgy határozzuk meg a történelmet, mint a társadalmi organizmusok, azok csoportjainak, rendszereinek, végül teljes összességének — az emberi társadalom egészének — fejlődésével foglalkozó tudományt. De megismerni valamely jelenséget ez annyi, mint feltárni lényegét, belső szükségszerűségét. Ezért a történelem legfontosabb feladata: feltárni az adott társadalmi organizmus fejlődésének belső objektív logikáját, melyhez azonban fel kell tárni a társadalmi-gazdasági formáció belső objektív logikáját. A történész csak akkor tudja a valóságnak megfelelően megrajzolni az adott társadalmi organizmus fejlődésének konkrét képét, csak akkor tudja megmagyarázni, hogyan és miért keletkezett ez a társadalmi organizmus, milyen szakaszokon ment át fejlődése során, ós ha a későbbiekben eltűnt, hogyan és miért szűnt meg léte, ha már feltárta és végigkövette fejlődésének belső szükségszerűségét. Az egyes társadalmi organizmusok és ezek összességének — az emberi társadalom egészének — fejlődéséről, a világtörténelem korszakainak változásairól csak akkor kaphatunk a valóságnak megfelelő képet, ha a történelmet társadalmi-gazdasági formációk fejlődésének és váltakozásának természeti-történeti folyamataként fogjuk fel. Ily módon a társadalmi organizmusoknak és azok teljes összességének múltja volt ós marad is a történettudomány egyetlen tárgya. Más tárgya a történettudomány kutatásainak nincs, és semmilyen más társadalomtudomány nem foglalkozik ezzel a tárggyal. Ebből következik, hogy a „társadalmi organizmus" fogalma a történettudomány egyik legfontosabb kategóriája, melyet meggyőzően tanúsít a történészek gyakorlata is. Ha a történészek elméletileg nem is ismerték el ezt a fogalmat — pontosan magtik sem tudatosítva ugyan —, gyakorlatilag mindig elfogadták. A történészek a társadalmi organizmus jelölésére a „társadalom" terminus mellett használtak és használnak olyan terminusokat is, mint „állam", „ország", „nép" (ebben az értelemben beszélnek az országok, államok, népek történetének tanulmányozásáról). A filozófiai és történelmi tankönyvekben, munkákban, szótárakban, útmutatókban, enciklopédiákban az államot úgy határozzák meg, mint a gazdaságilag uralkodó osztály politikai szervezetét osztályellensógeinek elnyomására.9

Ez a meghatározás helyes, de rendszerint figyelmen kívül marad, hogy az „állam" szót nemcsak a gazdaságilag uralkodó osztály politikai szervezetének, hanem minden ilyen konkrét szervezetnek a cselekvési szférájába tartozó, bizonyos számú és meghatározott területtel elválaszthatatlanul összekapcsolódó embertömeg együttes megjelölésére is használjuk. És helytelen lenne feltételezni, hogy e két fogalom közül csak az első tudományos. Az „állam" terminust második jelentésében állandóan használják a tudományos irodalomban, így a történeti irodalomban is. Ugyanebben az értelemben gyakran előfordul az „ország" • A „társadalmi-gazdasági formáció" és a „történelmi kor" fogalmak kölcsönös viszonyának kérdését részletesen vizsgálja cikkében M. Zsukov akadémikus: „Lenin és a »kor« fogalma a világtörténelemben". Novaja i Novejsaja Isztorija, 1965. 5. sz. » Lásd pl. „Filozófiai Enciklopédia". 3. köt. Moszkva. I960. 395. 1.; A. Szpirkin: A materialista filozófia tanfolyama. Moszkva. 1963. 411. 1.; D. I. Csesznokov : Történelmi materializmus. Moszkva. 1964. 249.1. (mindhárom oroszul).