Századok – 1968

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Szemjonov J. I.: A „társadalmi organizmus” kategóriája és jelentősége a történettudományban. 191

A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA Ju. I. Szemjonov: A „társadalmi organizmus" kategóriája és jelentősége a történettudományban A történettudomány egyik legfontosabb problémája maga a történettudomány tárgya. A történelemnek, mint tudománynak nálunk az a legelterjedtebb meghatározása, hogy a társadalom egészének fejlődési folyamatát, annak sokoldalúságában és konkrétságában tanulmányozza, kutatja a társadalmi élet minden jelenségét, minden oldalát kölcsönhatásukban és kölcsönös meghatározottságukban — bár közismert, hogy ez valamennyi társadalomtudománynak tárgya. Következésképpen meg kell különböztetnünk egymástól a „tág értelemben" vett történelmet, mint a társadalomtudományok egyik csoportját, és a tulajdonképpeni, a „szűkebb értelemben" vett történelmet. De éppen e „szűkebb értelemben vett történettudomány" tárgyának meghatározását nem találjuk meg sehol. És ez nézetünk szerint nem véletlen: a legszorosabban összefügg azzal, hogy a legfontosabb történettudományi fogalmak egész sora — így többek között a „társadalom" fogalma is — elméletileg nem kellőképpen kidolgozott. Mindenki egyetért azzal, hogy a történettudomány a társadalmat, a társadalom fejlődését, múltját tanulmányozza. Ézen azonban nem mindenki ugyanazt érti. A „társadalom" szó első és legegyszerűbb jelentése: az emberek összessége. De az emberi társadalom soha nem volt egynemű egységes egész. Mindig kisebb embercsoportokra tagolódott, amelyek adott időszakokban egymástól jelentős mértékben izolálva állhattak fenn. A nagyobb embercsoportok — amelyekre az egész emberi társadalom szótoszlott — ugyancsak kisebb csoportokra tagolódtak, ez utóbbiak pedig még kisebbekre, és így tovább; egészen az olyan embercsoportokig, amelyek már nem kisebb társadalmi képződményekből, hanem csak egyedekből állnak. A társadalmi alakulatok e „lépcsőjének" azonban nem minden foka egyaránt fontos. E hierarchia láncszemei közül csak egyik jelent a társadalmi fejlődésben önálló egységet. Az összes többi nem egyéb, mint az ilyen alapvető társadalmi egységek rendszere és e rendszerek összekapcsolódásának valamely fajtája, vagy ezek alcsoportja, vagy része az utóbbiaknak. Az említett társadalmi alapegységek elnevezésére is alkalmazzák a „társadalom" szót. Amikor ilyenfajta konkrét, meghatározott társadalmi alakulatról van szó, a „társadalom" szóhoz hozzáteszik a nevét: óegyiptomi társadalom, spártai társadalom, angol társadalom stb. Amikor viszont általában van szó az ilyen társadalmi alakulatokról, akkor azokat egyszerűen társadalomnak, vagy legjobb esetben egyes konkrét (vagy egyedi) társadalomnak nevezik. Speciális, általánosan elfogadott terminus az egyedi társadalom jelölésére nincs, s ez a kérdés kifejtésekor többek között szintén nehézséget okoz. Véleményünk szerint az egyedi társadalom elnevezésére a „társadalmi organizmus" terminus a legalkalmasabb. Ezt a kifejezést éppen ilyen értelemben használta Lenin „A narodnyikizmus gazdasági tartalma és bírálata Sztruve úr könyvében" e. munkájában, amikor az egyes társadalmi-gazdasági formációkat „társadalmi organizmusok külön formái"-ként jellemezte.1 A fentebb kifejtettek lehetővé teszik, hogy pontosabbá tegyük a „társadalom" szó első jelentését. Az emberi társadalom egésze nem egyszerűen minden ember összessége, hanem minden adott pillanatban számos társadalmi organizmus összessége, amelyek a legkülönbözőbb viszonyokban állnak egymással. Ennek megfelelően a társadalom egészének fejlődése, a világtörténelem, a társadalmi organizmusok fejlődéséből, a konkrét egyedi társadalmak történetéből tevődik össze. De nincs egyetlen olyan társadalmi organizmus sem, mely létezésének időtartamában nevihogy megegyeznék, de még csak távolról is megközelítené az egész emberi társadalom létének időtartamát. Ezért társadalmi organizmusok nemcsak egymás „mellett" állanak fenn, de egymás „nyomában" » V. X. Lenin összes művei. 1. köt. Bpest, Kossuth Kiadó. 1963. 399.1.