Századok – 1968
Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3
12 SZÉKELY GYÖRGY' tekre vezető úton terjedt szét.7 A régen nagyhírű skarlát szövet az, amely egy 1330 előtti prágai árlistában minden flamand posztófajtát megelőz.8 Csaknem azonos sorrendben terjedtek el az előtte említett posztófajták a Magyarországgal szomszédos szláv országokban. Itt különösen ki kell emelnünk, hogy a kereskedelmi közvetítésben és a fogyasztásban nagyfontosságú városok legtöbbször maguk is fontos posztógyártó központok voltak — a németalföldi posztófajták elterjedése tehát a jelentékeny minőségi különbség alapján történhetett meg, viszont nem hiányoztak teljesen a kölcsönösség jegyei sem a külkereskedelemben. Ide sorolhatjuk Prága, Brno, 2atec (Saaz), Boroszló, Öwidnica (Schweidnitz), Strzegom (Striegau), Krakkó, Pozsony, Bártfa nevét. Ezek ugyanis nemcsak közvetítették — akár a német városok kereskedői — a németalföldi árut, hanem azokkal párhuzamosan, sőt még német árukkal is versenyezve, saját szervezett textiliparukat nagy nehézségekkel küzdve is fejlesztették, keresve az olyan olcsóbb posztófajtákat, amelyek minőségileg versenyképesek vagy meghatározott vásárlórétegek, pl. parasztok szükségleteit elégítik ki. De ha olyan városokban, amelyek saját posztójukat eljuttatták külföldre (pl.1331 lengyel posztó Szepsibe, 1351 Brno posztója Bécsbe, 1380 cseh szövet Patakra, 1396 Boroszló hosszú posztója Krakkóba, 1403 és 1417 Strzegom posztója Kassára, 1419 lengyel posztó Kassára, 1425 Boroszló posztója Budára, 1432 lengyel posztó Magyarországra, 1440 Szilézia posztója Magyarországra, a XVI. század elején Szilézia posztója Bécsbe, 1584 Boroszló posztója a szalónaki uradalomba), egyben piaca volt a németalföldi áruknak, sőt e városok kereskedői részt vettek annak forgalmazásában is, ez csak aláhúzza a németalföldi posztó korabeli nagy kelendőségét.9 Csehországban 1290-ben említenek először genti posztót, s ettől fogva gyakran a XIV. században. Legelőbb Prágában szerepel, itt is mindenkor drága 7 Codex diplomaticus Majoris Poloniae a Casimiro Raczynski (Poznan. 1840) 20. sz.; a németalföldi (genti) skarlát posztóra M. Malowist: Studia . . . 77, 83, 98, 114, 368. 1. 8 Reg. dipl. nec hon epist. Boh. et Мог. IV. (J. Emier). 1760. sz.; Frantiíek Graus: öesky obchod se suknem ve 14. a poőátkem 15. století (Praha. 1950), 102—103. 1. ; a squalata szövetről és a flandriai meg az angol posztó kiviteléről megemlékezik Guillaume le Breton verses szövege: Bellum, quod Philippus Francorum rex cum Othone, Anglis Flandrisque gessit, 398, 401—2. sor. 9 Bertold Bretholz: Brünn, Geschichte und Kultur (Brünn. 1938), 92—93, 95—96. 1.; B. Mendt—M. Linhartová (edd.): Regesta diplomatica Bohemiae et Moraviae. Sv. VII. Öást 1. (Praha, 1954) 199. sz.; Kállay lt. II. 1826. sz.; Georg Korn: Breslauer Urkundenbuch I. (Breslau. 1870) 68, 76, 90, 226. sz.; Wroclaw, Városi Levéltár G 4. sz. kézirat 50 a. 1.; uo. G 5, 6. sz. kézirat 52—53.1.; uo. G 5, 41 sz. kézirat Lib. sign. 1456. 48. 1.; uo. G б, 41 sz. kézirat Lib. sign. 1457 borítólap belseje és 28. 1.; uo. К 6. sz. kézirat. Boroszlói városkönyv 1384. 2a és2b.l.; Codex Diplomaticus Silesiae III. (Breslau. 1860) 126. 1.; Waclaw Dlugoborski—Józef Gierowski—Karol Maleczynski : Dzieje Wroclawia do roku 1807 (Warszawa. 1958), 176. 1.; Hermann Markgraf : Die Strassen Breslaus nach ihrer Geschichte und ihren Namen (Breslau. 1896), 200. 1.; Heinrich Wendt: Schlesien und der Orient (Breslau. 1916), 56, 60—61. 1.; C. Grünhagen: Schlesien am Ausgange des Mittelalters. Eine kulturhistorische Uebersicht. (Zeitschrift des Vereins für Geschichte und Altertum Schlesiens.) 1884. 41. 1.; Varga Endre (szerk.): Úriszék. XVI—XVII. századi perszövegek (Bpest. 1958) 10. sz.; G. A. Tzschoppe—G. A. Stenzel: Urkundensammlung zur Geschichte des Ursprungs der Städte (Hamburg—Breslau. 1832), 193, 541—542. 1.; Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hung. eccl. ac civ. VIII/3 (Budae, 1832), 258. sz.; Hektor Ammann: Wirtschaftsbeziehungen zwischen Oberdeutschland und Polen im Mittelalter (L'artisanat et la vie urbaine en Pologne médiévale = Kwartalnik Historii Kultury Materialnej Vol. X. No. 1/2—1962 Fascicule supplémentaire. Ergon vol. III. Warszawa), 342. 1.; Fejérpataky László: Magvarországi városok régi számadáskönyvei (Bpest. 1885), 453. 1.
