Századok – 1968

Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3

A NÉMETALFÖLDI ÉS AZ ANGOL POSZTÓ FAJTÁINAK ELTERJEDÉSE li posztónak számít. Majd előfordul Brnoban 1323 óta, mint legdrágább. Egy 1328. évi felsorolásban, Morvaországban első helyen szerepel a genti (gewant . . . von Ginth). Előfordul még Olomoucban 1323-ban, Mostban (civitas Pontensis) 1339-ben. Klaret (Chlumec-i Bartolomëj magister) jogi szótárában is olvasható a genti posztó neve. A sziléziai piacok közül a legfontosabb a boroszlói (Wroclaw) főtér volt a németalföldi posztók számára. Itt genti posztóról már 1300-ban említés történik. 1305-ben a boroszlói kereskedőcsarnok posztóüzleteinek hercegi szabályozása első helyen a genti posztó (pannum vnum de Gint, de panno de Gint) vágásáról rendelkezik, mint amelyik a legdrágább. Az 1360. évi, kereskedelemről szóló boroszlói városi szabályzat első helyen említi a genti hosszú posztót (lange tuch von Gint). Másodiknak az yperni posztót említik forrásaink, Prágában 1296 óta sok esetben, mint jó árut. Sedlecben 1312-ben fordul elő, Olomoucban pedig 1323-ban. Brnobán 1323 óta, mint közepes áru ismételten szerepel. Morvaországi posztófelsorolásban 1328-ban középtájon fordul elő (von Iper). 1337 előtt Beroun, Plzen, Klatovy, Stríbro, Tachov, Domazlice, Susice, Písek és Budëjovice városokban fordul elő (pannorum yprensium), mint a cseh királynak való adózás eszköze, tehát feltételezték a piacon forgását. Sziléziában a boroszlói adatokban többször szerepel 1305/14 során. Az 1305. évi előírásban posztónk (de Ypir) alaposan elmarad értékelésben a genti mögött. Az 1360. évi boroszlói szabályozásban csak harmadrendű árunak számít az yperni posztó (tuch von Yppir). Szemmelláthatóan különféle minőségei szerepelnek tehát a piacokon. Ugyanis az yperni posztó (Eyprisch) 1364-ben a krakkói posztónyírói díjszabásban olyan drága anyagnak számított, mint a firenzei: egy rőfjének nyírása 12 fillérbe került. A gyakran előforduló tournaii posztó a XIV. század elején, legkésőbb 1321-ben bukkant fel Prágában (itt 1330 előtt a tournaii nehéz, ill. az blcsóbb könnyű posztó [panni grauis de Dorn... panni leuis de Dorn] az árrangsor vége felé szerepelnek), 1323-ban Brnoban (mint legolcsóbb). Az 1328-as morvaországi felsorolásnak is utolsó helyén áll (von Dorn). A brüggei posztó 1360-ban szerepel Boroszlóban (tuch von Brug), mint másodrendű áru. A krakkói posztónyírási előírásban 1364-ben a brüggei posztó (Brwkesch) nyírása a legdrágábbak sorában volt, akár a firenzeié. 1360-ban jelenik meg Boroszlóban a courtraii (Kortrijk) posztó, mint harmadrendű, de még kifejezetten szépnek minősülő áru (von Korterich ader eyn iczlich schone tuch). 1396-ban Krakkóban .— ahová Boroszlón keresztül jutott — a courtraii posztó az árrangsorban a hatodik helyen állt. Áruja Csehországba is eljutott. Courtrai vidéke egyike volt a flandriai posztóvidék sokáig élénk színtereinek, termelését és forgalmát a falusi posztóipar is élénkítette. Természetesen mindez csak egyik tényezője volt a gazdasági kapcsolatoknak (brüggei pénzemberek szerepet játszottak csehországi pápai tizedszedésben is). A XIV. századi Brüggében megfordultak 1311 óta Krakkó kereskedői, 1341-ben Sandomierz kalmárai, ahol a maguk részéről ők is aktív kereskedelmet folytattak. A XV. században ezt a kapcsolatot már Antwerpen hódította el Brüggétől. A kereskedelmi kapcsolatok tehát élénkek voltak a XIV. századtól fogva Németalföld régi fejlett területei és a szláv országok között, s ha ehhez hozzávesszük a későbbiek felfejlődésével kiszélesülő németalföldi forgalmat, érthetővé válik Boroszló levelezése IV. Károly császárral 1347-ben a flandriai forgalomról s nyilatkozata 1463-ból a németalföldi kereskedelem nagy jelentőségéről.10 10

F. Graus: i. m. 16, 23—24, 51, 66, 71, 93—97, 102—103. 1.; Reg. dipl. nec non epist. Boh. et Мог. IV (J. Emier) 1760, 665, 441. sz.; GáldiL. : i. m. 25.1.; W. Dlugoborski—