Századok – 1968
Közlemények - Pillich; Walter: I. Ferdinánd király 1559. évi magyar kettőspecsétje. 178
180 WALTER PILLICH: I. FERDINÁND MAGYAR KETTÖ8PECSÉTJE szorgalmas munkával („auch das Hungerisch Sigl aufs eheist zumachen in embsiger Arbeit") közölte továbbá Schwaiger a császárral.13 Ezeknek az adatoknak az alapján bizonyossággal következtethetünk arra, hogy Ulrich Schwaiger Augsburgban dolgozott nem sokkal I. Ferdinánd 1558. március 24-i Frankfurt am Main-ban történt koronázása után I. Ferdinánd magyar király számára az ún. császári sigillum duplexen.14 A pecsétnyomó 1559-ben készült el, és 1559. augusztus 5-e óta van használatban.1 5 A pecsétkóp előlapja a középkor óta trónpecsótként ismert típust mutatják A szakállas király díszített fülkében ül. A félkörívet, amely alatt található a két griff által tartott címerpajzs a kétfejű sassal, két kerek, rovátkolt oszlop tartja. A császár koronázási ornátusban ül, a császári mitra-koronával a fején, kezeiben a jogart .ós az országalmát tartja. A háta mögött gazdagon díszített szőnyeg hull le redősen. Az oszlopok mindkét oldalán két sas tartja a eímerpajzsokat: jobboldalt a magyar vágásoskettős keresztes címert, míg a baloldalon Csehországót. A talpazaton ugyancsak mindkét oldalon oroszlánokat találunk: a jobboldali Spanyolország és Szicília negyedelt címerével, a baloldali Dalmáciájával. A trón lépcsői alatt két angyal tartja Ausztria ós Burgund hercegi kalappal fedett címerét. A pecsét hátlapja az egyszerű kétfejű sast mutatja nimbusszal, felette a császári koronát, ós a mellén a vágásos-kettős keresztes magyar címert. A kétfejű sast díszített domború kör veszi körül, amely felett 12 címerpajzs van elhelyezve. Felül, középen kezdődnek, majd köralakban jobb felé folytatódnak a következő koronás országcímerek: Bosznia, Galícia, Morvaország, Alsólausitz, Habsburg, Elzász, Krajna, Württemberg, Tirol, Bulgária, Lodomória és Horvátország. A császár portrészerű szakállas képénél különösen feltűnő az egyidejűen készített aranybullával azonos ábrázolás. A felfelé keskenyedő jogar nem mutat hasonlóságot a birodalmi koronázási ékszerek jogarával. A hasonlóság még leginkább az országálmánál mutatható ki.16 A jogarnak ez a módja is megfelel az egyidejűen elkészített aranybullának.1 7 A magyar kettőspecsét számára készült ezen trónpecséttípussal Schwaiger már 1558/59-ben kialakította annak a második aranybullájának az előképét, amelyet 1565-ben II. Miksa császár részére készített.18 11 Ulrich Schwaiger I. Ferdinándhoz (Augsburg, 1559. jan. 31. előtt). Vö. még Kunsthist. Jahrbuch a 11. j-ben id. köt. 11832. sz. regeszta. 14 1. Mátyás király (1458 — 1490) 1471. évi törvényében (III. decretum, 8. t. с.) a magyar kancellária számára öt pecsétfajtát rendelt. Köztük van a nagypecsét (sigillum duplex), amely érempecsét volt. Vö. 0. Posse: i. m. V. köt. 154. 1. 15 Az elő- és hátlap természetes nagyságú ábrázolását ld. 0. Posse: i. m. III. köt. 27. tábla, és a szövegében 19. 1., ugyanott látható a pecsét (elő- és hátlap) körirata is. — A pecsétet 1559. aug. 5-e óta használták az esztergomi székeskáptalan levéltárban őrzött eredeti pecsétek szerint. 0. Posse: i. m. V. köt. 64.1. "A birodalmi koronázási ékszerek (Reichskleinodien) ábrázolásait Id.: Hermann Fillitz: Die Insignien und Kleinodien des heiligen römischen Reiches. Wien —Münehen. 1954. a jogar: 42. ábra, az országalma: 17 — 18. ábrák. 17 1. Ferdinánd 1559. évi császári aranybullájának ábrázolását ld. 0. Posse: i. m. III. köt, 17. és 23. tábla. " II. Miksa 1565. évi császári aranybullájának ábrázolását ld. 0. Posse: i. m. III. köt. 20. sk. I. 31. tábla.
