Századok – 1968
Közlemények - Le Goff; Jacques: Van-e Annales-iskola? 145
VAN-E ANNALES-ISKOLA ? 157 csolatban.8 9 Paul Chombart de Leuwe pedig a városi szociológia terén körvonalazott három szintű kutatási programot: az alapvető kutatások, az irányított témájú alapkutatások és az alkalmazott kutatások számára.9 0 Az egyre matematikaibbá váló világban és tudományos életben az Annales minden korábbinál több figyelmet szentel azon technikai eljárásoknak és felszerelési eszközöknek, amelyek az ember-tudományok számára, mint a többi tudomány számára is, döntő érdemű haladást Ígérnek. Egy sor elméleti ós gyakorlati jellegű cikk foglalkozott újabban annak megállapításával, hogy miként lehet az elektronikus gépeket helyesen felhasználni a történelemben.9 1 De, hála matematikus-kollégáinknak a Hatodik Osztályon, különösen a társadalmi matematika ügyét igyekezett az Annales elősegíteni, olyan módszerekkel, amelyek már nemcsak kvantitatív történelem, hanem kvalitatív számszerűségek megállapítására is alkalmasak. Az Annales a jelenkori ember-tudományok jónéhány alapvető fogalmának saját szükségleteihez illő adaptálásával is igyekezett a történész-felszerelést megjavítani. így járt el a „struktúra" meg a,,modell" szó és fogalom esetében.9 2 De itt is óvakodott, és másokat is óva intett az ily operatív fogalmak történetietlen használatától, a velük való visszaéléstől. Fernand Braudel figyelmeztetett arra, hogy „minő veszély fenyeget minden társadalmi tudományt, amely a tiszta állapotú modellért, az öncélú modellért rajong".93 Azzal a struktúra-felfogással szemben, amelytől a történelem sok mindent átvehet és tanulhat, de amely végzetes volna számára, ha kiküszöbölné tudományából a változást, az időrendet, a mozgást, az Annales visszanyúlt a történelem és a történész lényeges > alap-eleméhez: az időhöz, és utalt arra, hogy a történelemben nem lehet a struktúrát• ós a konjunktúrát a feltételek egy-egy időpontban való találkozását, alakuláf sát egymástól szétválasztani. Ez volt a lényege Fernand Braudel fontos és kitűnő cikkének, amely „A hosszú időtartamú folyamat" (La longue durée) címen 1958-ban i látott az Annales hasábjain napvilágot,94 és amelyhez a következő évben lengyel kollegánk ós barátunk, Witold Kula fűzött megjegyzéseket.9 5 Ugyanezen gondolatkörben, különösen Georges Gurvitch szociológiájával kapcsolatban, Fernand Braduel 1950-ben, 1953-ban és 1957-ben „a folyamatosságok ós megszakítások" (continuités et discontinuités) problémájával foglalkozott a történelemben.96 Mivel zárjuk ez egyszerre túlzsúfolt és túl vázlatos beszámolót? Nem szándékom itt az Annales tevékenységéről, eredményeiről, balsikereiről mérleget készíteni. Az Annales, hála az égnek, még nem halott, hanem nagyon is él, ós minden mérleg-készítésnek van valami gyászjelentés íze is. Azt sem akarom újra elmondani, hogy az Annales az elmélkedés és kutatás élvonalában akar maradni a történelem és az ember-tudományok területén, persze anélkül, hogy a tudományos sznobizmus minden másnál károsabb hibájába esnék. Kissé szerénytelen volna annyit emlegetni ezt az élvonalbeli szerepet, amely nemcsak az Annales sajátja. Mindössze Lucien Fèbvre nyomán, egyetlen, végső erényét szeretném kiemelni a történelemnek, ahogy azt az Annales értelmezte és értelmezi. S ez hasznos erény a mi korunkban, midőn a nagy probléma az, hogy a világnak megvan-e a szükséges ideje és békéje azon növekedés, fejlődés, haladás megvalósításához, amelyre a tárasdalmaknak, a civilizációknak szüksége van. 1956-ban, pár hónappal halála előtt, Lucien Fèbvre így írt az Annales hasábjain: „Le akarjátok fegyverezni a történelmet ? A civilizációk története, á mienk, nem visel fegyvert. Nem a háborút, hanem a békét igényli."9' ••1964, 885-886. és 1985, 887-898. 1.: valamint e gyűjteményes munka: Livre et Société dans la France du XVIIIe siècle. La Haye-Paris, Mouton. 1985. "4961, 688. sk. 1. " Pl. J. C. Oardin — P. Garetti: Étude par ordinateurs des établissements assyriens en Cappadoce. 1961, 837 — 876. 1. V. A. Ustinov: (J. C. Gardin bevezetőjével): Les calculateurs électroniques appliqués à la science historique. 1963, 259—264. 1. I. D. Kovalcenko — V. A. Ustinov: Les calculateurs appliqués aux études rurales. 1965, 1128 — 1149. 1. L. Frey: Application de la métrique des ordres à la critique textuelle des évangiles: la question synoptique. 1963, 295-308. I. •21963, 383-386. 1. 13 1958, 725. 1. " 1958, 725-753. 1. •4960, 294-319. 1. "1950, 125.; 1953, 347. sk; 1957, 73-84. 1. " 1958, 51-53. 1.
