Századok – 1968
Közlemények - Le Goff; Jacques: Van-e Annales-iskola? 145
VAN-E ANNALES-ISKOLA ? 155 Igaz, a marxizmus, amely sosem vált jól ismertté a francia értelmiségi, történész körökben, a baloldaliak között sem teljesen, akkoriban szinte a hanyatlás jeleit mutatta, ami csak fokozta e körök tájékozatlanságát e téren. Marc Bloch és Lucien Fèbvre pedig, úgy gondolom, e rosszul ismert Marxot nem történésznek, még csak nem is közgazdásznak tekintették, hanem azon műfaj képviselőjének, amellyel szemben különösen bizalmatlanok voltak: filozófusnak, még hozzá a leghomályosabb, legveszélyesebb filozófiai hagyomány képviselőjének, német filozófusnak. Az ő szemükben Marx mögött mindig kirajzolódott Hegel árnya. Úgy gondolom, hasonló motívumok tették az Annales-t érzéketlenné Benedetto Croce nézetei és művei iránt, és kimondottan ellenségessé Spenglerrel és Toynbeevel szemben: mindkettő elsősorban filozófus volt, és, különböző módon, mindkettő visszaélt a történelemmel. Az Annales tehát külön specialistáktól, a Marx-magyarázóktól várta, hogy Marxot ós a marxizmust számára az ő módszereivel is felhasználhatóvá tegyék. Lucien Fèbvre így kiáltott fel 1935-ben: „Néhány olyan valakinek, aki az ehhez szükséges kvalitásokkal, hozzáértéssel, képzettséggel rendelkezik, szívesen mondanám: olvassátok Marxot. Olvassátok Lenint is és mindazokat, akik Marx erőfeszítését néhány nehéz, döntő kérdésben tovább folytatták. Gyűjtsetek mindebből mézet magatoknak. Nem is magatoknak, hanem nekünk. Adjátok át nekünk, történészeknek, akik nem vagyunk e munkára alkalmasak (hiszen másként filozófiai, és nem történelmi tanulmányokkal foglalkoznánk). Nem vagyunk e filozófia történészei. Dogmatikusok és doktrinérek sem vagyunk. Munkások vagyunk, munka közben. Az építkezésnél állunk, előttünk az építőanyag. Építenünk kell. Miért? Hogyan? Honnan kezdjük? Azt mondjátok, jobb módszereket tudtok a régieknél. Mutassátok be ezeket. Magyarázzátok meg világosan, egyszerűen, filozófiai formulák nélkül, Hegelre, Marxra, Engelsre való szüntelen hivatkozások nélkül. Mondjatok konkrét dolgokat a konkrétumokkal dolgozóknak."74 S valóban: ha kimutatható valami elméleti elképzelés az Annales születésével kapcsolatban, az olyan elmélet volt, amely már konkrét módszertannal rendelkezett: François Simiand politikai gazdaságtana. De Simiand sem volt bálvány szemükben, hanem csak olyan valaki, akit bírálnak, gazdagítanak, sőt túl is haladnak a fejlődés ütemével. Lucien Fèbvre egyik kedves tanítványa, Charles Morazó, 1942-ben két fontos tanulmányt tett közzé az Annales hasábjain, e címen: „Egy balsiker tanulságai. Tanulmány Simiand módszeréről".75 S midőn az Annales 1960-ban újra közzétette François Simiand „Történeti módszer és társadalomtudomány" c. cikkét, amely eredetileg 1903-ban a Revue de Synthèse Historique hasábjain látott napvilágot, e megjegyzést fűzte hozzá: „főleg a fiatal történészek kedvéért közöljük, hogy felmérhessék a félszázad óta megtett utat".76 Az, hogy a marxizmustól ily távol maradt, bizonyára hiba volt az Annales részéről. Egyúttal azonban lehetővé tette számára, hogy az eszmék találkozásának és szembesítésének legyen fóruma, ami, úgy hiszem, a marxisták számára sem haszontalan. Ezek után, mint már jeleztem, szeretném röviden vázolni az Annales fejlődését 1949 óta. Miért e dátum? Nemcsak azért, mert nem igen hiszek abban, hogy a háborúk valóban történelmi metsző-vonalat jelölnek. Még akkor sem, ha vér és könny között nagy átalakulásokat idéznek elő, ha, mint az utolsó háború az Annales esetében, új munkatársakat ós, sajnos, veszteségeket is hoznak, amelyek közt Marc Bloch elvesztése volt a legfájdalmasabb. De nem is azért, mivel az Annales első húsz évfolyamáról már elkészült egy figyelmet érdemlő mutató, amely, a történeti segédeszközök fontos szintjén, új szakaszt nyitott meg, nem is pusztán valami időrendi automatizmus alapján (a követ- * kező időszakot illetően nagy szolgálatokat fog tenni az a mutató, amelyet Mme Tenenti kezdett összeállítani). A dátumot az indokolja, hogy ekkor valósult meg, Lucien Fèbvre ösztönzésére, az a nagy terv, amelynek keresztülvitele Marc Bloch várakozását is meghaladta volna, ós most új nekilendülés igéretét hozta az Annales-nak. Ez az esemény az École Pratique des Hautes Études Hatodik Osztályának, a gazdasági és társadalmi tudományok osztályának megteremtése volt. Ettől kezdve az Annales támogatást, biztatást, ösztönzést kapott a kutatás és oktatás e hatalmas, szétágazó szervezetétől, ahol otthonra lelt, elmélyülhetett és előre lendült az emberrel foglalkozó tudományok minden olyan ága ós próbálkozása, amely a hagyományos egyetemi fakultásokon nem talált elegendő fejlődési lehetőségre. A történettudomány tulajdonképpeni területén a Rue de Varenne 54. sz. alatt létrehozott és Fernand Braudel vezetésére bízott Történeti " 1935, 615-623. К "1912/1, 5-24, és 1942/11, 22-44. 1. "1960, 83-119. 1.
