Századok – 1968

Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3

A NÉMETALFÖLDI ÉS AZ ANGOL POSZTÓ FAJTÁINAK ELTERJEDÉSE li Firenzén keresztül küldte a Keletre. De mint nagyértékű minőségi posztó, be­jutott ez az áru Közép-Európába is. A nagy szükségletet Ypern javarészt fe­lezni tudta: 1313-ban 92 500 ólomplombát használt fél az ott gyártott posztók­•a. A kiváló minőség az yperni posztó utánzására is csábított: Firenzében készí­tettek ilyén hamisítványokat, amelyek azonban vetekedtek az eredetivel minő­jégben, szintén angol, továbbá skót és burgundiai gyapjút használva fel. Tanul­mányunk természetesen nem terjedhet ki annak vizsgálatára, hogy a forrásaink­ban szereplő yperni posztók között voltak-e hamisítványok, erre a lehetőségre 3sak utalunk. Azt sem vizsgálhatjuk, hogy az yperni posztó neve alá mennyire kerültek olyan Ypern-környéki vidéki körzetek árui, amelyekben a XY. század során virágzott fel a posztó (és vászon) falusi gyártása, ami 1408 és 1515 között 3 körzetek részesedését is emelte a flandriai subsidium (aide) összegében. Erre i lehetőségre is fel kell hívnunk azonban a kutatás figyelmét, mert talán ebből erednek a különféle tarifákban megmutatkozó értékingadozások is. A drága posztófajták közül harmadiknak jelent meg Magyarországon az yperni posztó, ímely okleveles anyagunkban sajátos néven — amit magyar melléknévnek érezhetünk, ,,Yprcs-i" kiejtéssel — jelentkezik: ipri. Ennek értelme tehát: ípernből való. A magyar posztónév a városnév francia változatára megy visz­sza. Ez azonban másodlagos értelmezés lehetett: eredetileg -i végződésű latin jenitivusi alaknak foghatjuk fel, éppen az itáliai névalak alapján. Erre bukka­nunk már 1311-ben a Délvidéken: amikor az Aba nemzetség két ága birtokain megosztozik, Péter ispán fiai kapnak Sándor ispán fiaitól egyebek mellett 10 rég yperni posztót (decem pecias panni Ypri vocati). A rendszeres forgalomra ital már következő adatunk: 1312-ben a Bihar megyei telegdi fámon elsőrendű értékű az yperni posztó (de pecia panni de Ippri). A vámösszeg végenkint 2 pon­ius, amit azért kell kiemelnünk, mert 9 nappal előtte Károly Róbert király vá­mot adományoz a Bihar megyei Nagymihályra is, ahol szerepel a tiszta posztó, rámja végenkint csak г/2 pondus. Ezt a fajtát (puri panni) ezért sem olvashat­juk yperninek, amint azt Hóman Bálint megtette. Ellenben ez a posztófajta iordul elő 1318-ban Abauj megyében, amikor a ruszkai nemesek Serefel özve­gyének és leányának járandóságaikat részben yperni posztóban adják meg (pe­jiam panni de Ipry boni), s ennek értékekétszeres, mint ugyanannyi doornij kié. Yperni posztót szerepeltetett Hóman Bálint 1320-ban a fegyverneki rév vám -эап is, ott azonban csak általában van szó posztóval megrakott szekér vámjá­ból. Viszont szerepel posztófajtánk 1324-ben Szabolcs-Szatmárban, az Oroszi űrtokon létesítendő híd vámtarifájában, elsőrendű értéknek véve (una pecia эапш de ipry). Szerepel 1326-ban Zemplén megyei vámszabásban is, Bazta bir­tokon, a Bodrog híd- és révvámjában. Itt az yperni posztó valósággal értékjel-5Ő volt (ab vna pecia panni de jpri . . . similiter et de alys pannis similibus uel melioribus de jpri), mindezekért másfélszer annyi vám járt, mint a doornijkiért. i Miskolctól keletre fekvő Alzsolca 1329-i vámján az yperni textilfajta szintén I legértékesebb, még nagyobb értékkülönbséggel. Itt ugyanis posztófajtánk­:>ól 1 vég (pecia panni Ipreti) vámtétele kétszerese volt a másféle vég posztók -íak. A forgalom folytonosságát jelzi még ebből a századból az 1355. évi előfor­lulás: itt egy tartozás megadása során szerepel egy vég yperni posztó, sőt azt is negtudjuk, hogy azt Bécsből hozták be az országba (una pecia panni de Ipri de Vienna portate). 1412-ben a Brassóba és Havasalföldre vitt posztók közül az yperni (de panno Ippriensi) az egyik legértékesebb. Szerepel az Ofner Stadtrecht­эеп is (424. pont: von Cyprisschenn), kiemelkedő értékét jelzi, hogy idegen ke­•eskedők belőle csak 1 végnél kevesebbet forgalmazhattak. Az yperni posztó

Next

/
Oldalképek
Tartalom