Századok – 1968
Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3
A NÉMETALFÖLDI ÉS AZ ANGOL POSZTÓ FAJTÁINAK ELTERJEDÉSE li A következő város, amelynek posztója még az Árpád-kori Magyarországon felbukkant, a flandriai vallon Tournai (Doornijk, 1372: Dorn) volt. Ez megfelelt már a XII. századtól kiemelkedő posztógyártó szerepének tartományán belül. Tournai távolsági posztókereskedelme a XIÍ. század végén Genova, a XIII. században Velence, Milano, Spanyolország felé is irányult. À város a XIII. században tagja volt a Londoni Hansának (Tornais). A flamand-német kereskedelmi közvetítés nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy Magyarországon mint posztófajta nevét a flamand névből vette: doorni. 1279 körüli egyenetlenség békés lezárásaként két fél abban állapodott meg, hogy István fia Dénes köteles adni Henrik fia Farkasnak egy vég doornijki posztót (peciam panni de dorni[c]). Az oklevélkiadás ellenére nyelvtudományunk a kiegészítetlen alakot vette tudomásul (dorni), a későbbiek tanúsága szerint okkal. 1286-ban bukkan fel ismét posztófajtánk (Item quatuor pecias de dorni; Item unam peciam de Dorni), a szepesi prépost és káptalan egyezkedésében. Az erdélyi püspök és ácsok építkezési szerződésében mint a pénzfizetés feletti díjat 1291-ben említik {viginti quatuor ulnis de panno Dorni, viginti quatuor ulnae de Dorni panno). 1295-ben már nem is használati értékként, hanem szinte forgalmi eszközként szerepel a doornijki posztó egy fontos ügyletben: a Premiernek nevezett Kunch és Hermannus Morhan budai polgárok mint tizedbérlők a bérösszeget részben ilyen, a gentinek felét érő posztóban (petiam de bono Dorni) fizették. Ugyanilyen szerepére utal egy 1299-i bírói bizonyítvány, amely szerint bizonyos Pál tartozások fejében részben doornijki posztóban teljesít (duodecim ulnas dorneti). Jóllehet éppen ennek az oklevélnek névalakja a teljesebb flamand városnevet rejti, mégis — a nyelvtudomány egyértelmű állásfoglalását felejtve — ennek az esetnek alapján is egy német helységet, Durent keverték bele a magyarországi posztóforgalomba. Hóman Bálint ilyen felfogása megalapozatlan, mert az általa említett német város korabeli alakjai (Düren, Dueren) ezt nem indokolják meg. Doornijki posztó fordul elő 1312-ben Bihar megyében, a telegdi vám listáján, értékes helyen: vámtétele feleannyi, mint az ypernié. Bár a névalak itt sem érthető félre (de pecia panni Dorni), Hóman ezt is düreni posztónak fogta fel. 1318-ban szerepel ismét a doornijki posztó (cum panno dornitico, peciam panni dornitici boni). Hóman azonban ismét jó düreni posztót nevez meg. 1324-ben Szabolcs-Szatmár megyében a doornijki (de dorni) feleannyit ért, mint a genti vagy yperni posztó. De a doornijki posztó értékét az is jelzi, hogy 1325-ben Szabolcs megye hatósága előtt Kamarás János jobbágy úgy rendezte tartozását Nagysemjéni Mihály nemessel, hogy miután egy márka fejében a nemesnek két véget adott posztónkból (duas pecias panni de dorneto) zálogba, törlesztés gyanánt 12 rőföt adott belőle (duodecim ulnas panni de dorneto). Ugyanabban az évben másutt is említik (nouem vlnas de dorneto). 1326-ban a Zemplén megyei Bazta vámján e posztófajta különféle minőségeit is megismerjük (panni grauis uel leuis dorneti), ami egész csoportot, típust jelentett, amelyek után a vám az yperni csoporténak kétharmadát tette ki. 1338-ban egy tartozási ügyben esik szó doornijki anyagú ruhadarabról (tunicam de dorneto), amit Biri Tamás officiális meg is adott Seblye fia Imrének. A baztai eset alapján könnyű kiegészíteni posztófajtánkra egy 1343. évi bihari vámszabás nehezen olvasható fajtáit (petia panni gravis do . . ., de levi do . . .), ahol a nehéz doornijki posztó tarifája kétszer akkora volt, mint a könnyűé. 1344-ben is ruhadarab szerepel 6eského. Dil IV. Öást 1. (V Praze. 1941—1943) 1043. 1.; Nagy Imre (szerk.): Anjouköri Okmánytár. II. (Bpest. 1881), 135. sz.; ua. IV. köt. (Bpest. Í884), 249. sz.
