Századok – 1968

Krónika - A Német Tudományos Akadémia Gazdaságtörténeti Intézetének és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének megállapodása (Ságvári Ágnes) 1292

1292 KRÓNIKA szak olyan kiadványairól is, amelyek a lakosság más rétegeihez szóltak, de amelyek számbavétele szintén szükséges. Frantisek Svatek (Bratislava) olyan jelenségre figyelmeztetett, hogy esetenként a helyi lapok a mozgalom életében egy-egy alapvető irányzat megszólaltatóivá válnak (Leipziger Yolkszeitung, Populaire du Centre stb.). Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a XIX. század második felének munkássajtójáról is közös erővel nagyobb összehasonlító tanulmánykötetet jelentessenek meg. Theodor Pinkus a munkássajtó feldolgozásával együtt a szocialista nyomdák történetének megismerését s a jelentősebb kulturális lapok munkásrovatát is tanulmányozandónak jelölte meg. Külön megemlékezett a szocialista lapok ünnepi emlékszámairól, amelyekből egyúttal a mozgalom története is megismerhető. Hangsúlyozta, hogy a lapok történetét csak úgy lehet feldolgozni, ha a szerkesztők személyét s a szerkesztőség belső életét is alaposan felmérik. A vitaülést a referáló Nicolae Goldberger rövid összefoglalója zárta le. Aláhúzta, hogy amennyiben az egyes országok munkássajtójának alaposabb szintézise elkészülne, akkor ez egyúttal lehetővé teszi majd a körültekintőbb nemzetközi szintézis megalkotását is. Újra megemlékezett arról, hogy a munkáslapok híranyagában, cikkeiben mily gyakran találkozhatnak szubjektivizmussal és tévedésekkel, s éppen ezért mennyire szükséges, hogy a kutatók kritikusan vizsgálják felül a megtalált anyagot. A konferencia résztvevőinek végül figyelmébe ajánlotta, hogy e témára az újabb kutatási eredmények nyomán későbbi időpontban esetleg haszonnal újra visszatérhetnének. A konferencia záróakkordjaként Rudolf Neck (Bécs) bejelentette, hogy a konferencián megjelentek által választott bizottság döntése szerint a következő konferenciára 1969 szeptemberében kerül sor Linzben. A konferenciára két vitakérdés megbeszélését tűzték ki. Az első történeti probléma lesz, amelynek címe: „Az első világháború kirobbanása és az európai munkásmozgalom állásfoglalása. 1914—1917". A téma referensei: Georges Haupt (Párizs), Jemnitz János és Rudolf Neck (Bécs). A másik vitatéma metodológiai; a memoároknak és életrajzoknak a munkásmozgalom történetében való felhasználását vizsgálná. E téma előadói az amszterdami Társadalomtudományi Intézetből, illetőleg a prágai történetkutatók közül kerülnek ki. J. J. A NÉMET TUDOMÁNYOS AKADÉMIA GAZDASÁGTÖRTÉNETI INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK MEGÁLLAPODÁSA 1968. február 7-én a német Tudományos Akadémia Gazdaságtörténeti Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete nevében egyrészről Dr. Jürgen Kuczynski professzor, másrészről Dr. Pach Zsigmond Pál akadémiai levelező tag és Dr. Ránki György egyetemi tanár megállapodást írtak alá, azon több éves értékes munkakapcsolatok alapján, amelyek a német és magyar gazdaságtörténészek között a közép- és kelet-európai gazdaságtörténet kibontakoztatására és az összehasonlító módszerek elterjesztésére eddig kialakultak. A megállapodás tematikailag a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet kérdéseinek s a kapitalizmus gazdaságtörténetének komparatív módszerű kölcsönös vizsgálatát állítja előtérbe, különös tekintettel az állammonopolista tendenciák kifejlődésére és a munkásosztály strukturális változásaira a kapitalizmusban. Az együttműködés a kutatási tervek egyeztetésén túlmenőleg kiterjed a kölcsönös tanulmányutakra, a kutatócserére, a források feltárásának kölcsönös elősegítésére, a munkálatok tudományos irányítására s a tudományos tapasztalatcsere olyan módozataira, mint előadók kölcsönös meghívása, közös kollokviumok rendezése, kiadványcsere, kölcsönös publikálási lehetőség biztosítása a folyóiratokban. A megállapodás értelmében a két intézet vezetői másodévenként munkamegbeszélést tartanak a tudományos irányítás fejlesztését, valamint a tudományos utánpótlás kérdését illető tapasztalatokról, összeegyeztetik a további kutatások terveit. Ugyancsak kétévenként kerül sor — a két intézet váltakozó rendezésében — a közös tudományos kollokviumokra. Megyegyezós történt abban, hogy az 1969. évi kollokviumot Budapesten rendezik meg, az ipari forradalom kérdéseiről. Jelentős kezdeményezés ez a megállapodás a szocialista országok hasonló intézményei szervezett együttműködésének elmélyítésére, a marxista—leninista gazdaságtörténet nemzetközi tekintélyének további növelésére. Ságvári Ágnes