Századok – 1968

Tanulmányok - Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII–XVII. századi Közép-Európában. 3

6 SZÉKELY GYÖRGY' maga korában való széleskörű elterjedés eredményeképpen az utóbbi alak már magyar szónak fogható fel a latin szövegben. Ezt jelzi bekerülése a XV. század első negyedének szójegyzékébe (Schlägli Szójegyzék: genti). Hogy azonban ezidőből feltételezhetjük-e még magyarországi forgalmát vagy csak a múlt forgalmának nyelvi hagyatékáról volt-e szó, nehéz volna eldönteni. A magyar piacról való kiszorulásának jele lehet azonban, hogy az Ofner Stadtrechtben már nem szerepel, s gyűjtésem során további magyarországi nyomára nem bukkantam. A genti posztó magyarországi pályája végül is a homályba vész.1 1 Henri Pirennenek az egykori flandriai poszfcóipar feltárása körüli érdemeit méltatja Discours de M. F. Vercauteren (Académie royale do Belgique. Bulletin de la Classe des Lettres et des Sciences Morales et Politiques, 5e Série—Tome XLIX, 1963—1 Bruxelles) 39. 1. és Ferdinande Vercauteren: Le centenaire de la naissance de Henri Pirenne (Economia e Storia. Rivista Italiana di Storia Economica e Sociale, Anno 1964. Fascicolo 4. Milano) 599. 1.; a XIII—ХУ. századi flandriai posztógyártásra a marxista irodalomban úttörő Marian Malowist : Studia z dziejów rzemiosla w okresie kryzysu feudalizmu w Zachodniej Europie w XIV i XV wieku (Warszawa. 1954) 38—206. 1.; Fritz Hörig: Die Entstehung der Hanse und der Ostseeraum (1936—41, 1945—) (Wirtschaftskräfte im Mittelalter. Abhandlungen zur Stadt- und Hansegeschichte. Weimar. 1959) 643, 561. 1.; Iso Müller : Von der Völkerwanderung bis zur Entdeckung Amerikas (= Benzigers Illustrierte Weltgeschichte. II. Bd. Einsiedeln—Zürich—Köln. 1951) 202.1.; Friedrich Leyden: Die Städte des flämischen Landes (Stuttgart. 1924) 152. 1.; P. J. Blök: Geschichte der Niederlande. I. Bd. (Gotha, 1902), 435. 1.; Gustave Fagniez: Dokuments relatifs à l'histoire de l'industrie et du commerce en France. I. (Paris. 1898) 190. sz.; G. I. Brätianu: Études byzantines d'histoire économique et sociale (Paris. 1938), 236. 1.; Gáldi László: Flandriai szövetnevek középkori szójegyzékeinkben (Magyar Nyelv, 1940) 23, 25, 27—29. 1.; HusztiDénes: IV. Béla olaszországi vásárlásai (klny. a Közgazdasági Szemle 1938. évi 9—10. számából. Bpest. 1938), 7, 10, 19, 21. 1.; Zolnay László : István ifjabb király számadása 1264-ből (klny. Budapest Régiségei XXI. köt.), 79—80, 83—84, 92, 97—100, 104, 107—108. 1.; az 1264-re datált éa a zsidó Wluinus magyar kamaraispánhoz kapcsolt elszámolást közzétették még: Magyar—Zsidó Oklevéltár VIII. köt. (szerk. és kiadta Scheiber Sándor), (Bpest. 1965) 1. sz.; Gedai István : XI—XIII. századi idegen pénzek a Kárpátmedencében (egyetemi doktori disszertáció. Bpest. 1964; kézirat), 30—31, 103, 146, 152, 155—156, 166. 1.; Ferdinandus Knauz: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I. (Strigonii. 1874), 555, 783. sz.; Karl Dinklage: Völkermarkt zwischen Abt und Herzog (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. LXVII. Bd. 3. u. 4. Heft, 1959). 282. 1.; Karl Dietrich Hüllmann: Staedtewesen des Mittelalters. I. Theil. (Bonn. 1826), 235, 237. 1.; Fritz Hörig: Das Meer und das europäische Mittelalter (1951), 654. 1.; Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000—1325 (Bpest. 1916), 533. 1.; Wenzel Gusztáv : Árpádkori Üj Okmánytár., XI. köt. (Bpest. 1873), 330. sz.; Mezey László : Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpád-kor végén (Bpest. 1955), 19—20. X.yKonradSchünemann: Die Entstehung des Städtewesens in Südosteuropa. 1. Bd. (Breslau u. Oppeln, é. n. [1929]), 102. 1.; Ferdinandus Knauz: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. II. (Strigonii. 1882), 188, 210, 215. sz.; Domanovszky Sándor : A harmincadvám eredete (Bpest. 1916) 39. 1.; Nagy Imre—Nagy Iván—Véghely Dezső: Gróf Zichy-család okmánytára. I. (Pest. 1871), 39. sz.; Szamota István—Zolnay Gyula: Magyar oklevél-szótár (Bpest 1902—1906), 297. hasáb; Thienemann Tivadar : Városi élet a magyar középkorban (Minerva, 1923), 53. 1.; Gárdonyi Albert (szerk.): Budapest történetének okleveles emlékei. I. köt. (Bpest. 1936), 272. sz.; Székely György : Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században (Bpest. 1953), 31. 1.; egy 1292. évi budai tanácsnévsorban a Conch examinator név Györffy György megállapítása szerint Kunchra vonatkozik. Gárdonyi: i. m. 262. sz. Györffy felfogását csehországi analógiával is alátámaszthatjuk, vö. a cseh prenér = examinator argenti, silberprenner középkori fogalmával, Knihy poötü mësta Brna z let 1343—1365 (Vydal Bedíich Mendl. V Brnë. 1935) bevezetés 118. és 148., szöveg 325. és 389., index 543. 1., Regesta diplomatica nec non epistolaria Bohemiae et Moraviae. Pars IV. Opera Josephi Emler (Prágáé. 1892), 1285. sz., Karel Gastelin: Ceská drobná mince doby predhusitské a husitské (1300—1471). (Praha. 1953), 45, 106, 185, 214. 1., Du Gange: Glossarium mediae et infimae latinitatis. Tomus III. (Parisiis. 1844), 125. 1.; V. Brandl: Glossarium illustrans bohemico-moravicae históriáé fontes (Brünn. 1876), 268. 1.; Pfírucní slovník jazyka