Századok – 1968

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1273

KRÓNIKA 1281 csak távolról tudta segíteni zalai harcostársait. Az előadó rámutatott, hogy Hamburger ekkor is meggyőződéses híve volt a termelőszövetkezeti formának, ő sem ismerte fel, mint kortársai és elvtársai többsége — emelte ki Gábor Sándorné — az átmenet szükségszerűségét, a parasztok földtulajdon utáni vágya kielégítésének fontosságát. Az előadás befejezésül Hamburger Jenő emigrációs tevékenységével és életműve értékelésével foglalkozott. Béli Józsej tanár (Nagykanizsa) hozzászólása kiegészítette az előadást azon hatások bemutatásával, amelyek Hamburgert gyermekkorától kezdve érték Zalában. A hozzászóló ismertette a megye társadalmi és nevelési viszonyait a század elején, majd beszámolt a Hamburger által 1918 január elején szervezett munkásképző líceum működéséről. — Eperjesi István levéltáros (Zalaegerszeg) röviden ismertetett egy újonnan előkerült — Hamburger orvosi tevékenységével foglalkozó — dokumentumot. Ezután a vándorgyűlés az elnöklő Borús József társulati titkár értékelő szavaival ért véget, aki hangsúlyozta, hogy ezzel a témával Társulatunk megkezdte az 1918—19-es forradalmakról való megemlékezések sorát. A tanári tagozat hírei Történelemtanárok nyári egyeteme Az Országos Pedagógiai Intézet, a Magyar Történelmi Társulat, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és Debrecen Mj. Város Tanácsa 1968. július 1 —10. között megrendezte Debrecenben a történelemtanárok hagyományos nyári egyetemét. A programot Szarka Józsefnek, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatójának „Oktatáspolitikánk időszerű kérdéseiről" címmel tartott előadása nyitotta meg. A megnyitó előadást Benczédi Lászlónak a Történettudományi Intézet munkatársának „Szocialista történelemszemlélet és a korszerűség" című előadása követte, amelyben elemezte a szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség kapcsolatának korszerű értelmezését és szerepét mai szellemi életünkben. A nyári egyetem a továbbiakban három — jellegében különböző — előadássorozattal folytatta munkáját. Az első csoportba tartoznak azok a témák, amelyek a történettudomány egy-egy ágazatának újabb kutatási eredményeit mutatták be. Bánki György egyetemi tanár, a Történettudományi Intézet helyettes igazgatója a XIX—XX. század gazdaságtörténete kutatásának kérdéseit, Endrei Walter kandidátus a technikatörténet legújabb eredményeit, Dolmányos István kandidátus, egyetemi docens a diplomáciatörtóneti kutatásnak az utóbbi években felszínre került új szempontjait és szemléleti eredményeit, Nagy Gábor kandidátus a korszerű hadtörténeti kutatások eredményeit ismertette. Pass Henrik а Párttörténeti Intézet igazgatója a párttörtónet kutatásában elért új eredményekről számolt be, Hegedűs András kandidátus, a Szociológiai Kutatócsoport igazgatója a szociológia és a történettudomány viszonyát, Dányi Dezső a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának igazgatója a demográfiai kutatások szerepét a történetszemlélet kialakításában mutatta be; Aradi Nóra kandidátus, egyetemi docens pedig művészettörténetírásunk néhány új eredményére és korszerű szemléleti kérdéseire világított rá. A nyári egyetem programjának másik részét a tantárgypedagógia, illetve történettanítás-módszertani kérdések képezték. A programnak ezt a részét Bodó László nak, az Országos Pedagógiai Intézet helyettes főigazgatójának előadása nyitotta meg, amely általában taglalta az audiovizuális eszközök és módszerek szerepét az iskolai oktatás egészének korszerűsítésében. Szabolcs Ottó kandidátus, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezető tanára „Az audivitás és vizualitás szerepe a történelmi megismerésben" című előadásában a téma ismeretelméleti gyökereit elemezte, majd sajátos szerepét vázolta a történeti megismerés folyamatában. Az általános elméleti előadásokat az egyes legfontosabb audiovizuális módszerek és eszközök demonstrációja és felhasználásának vitája követte. Ennek keretében került sor a makettszerű szemléltető eszközök szerepének Porcsalmy János szakfelügyelő által vezetett vitájára, amelyet egybekötöttek a Csokonai gimnázium iskolamúzeumának megtekintésével. Az iskola-televízió új műsorainak bemutatása után Sándor György a Magyar Rádió és Televízió főszerkesztője ismertette a televíziós történelmi iskolai műsorok készítésének elveit és vezette a bemutatott műsorok kapcsán kibontakozott élénk vitát. Az iskolarádió új történelmi műsorainak bemutatása után Sándor Györgyné, a Magyar Rádió és Televízió munkatársa vezette be és foglalta össze a kialakult beszélgetést. A legújabb iskolai szemléltető filmek megbeszélése során Incze Miklós kandidátus, a Történettudományi Intézet munkatársa előadásában a szem-