Századok – 1968

Krónika - Mályusz Elemér köszöntése a Történettudományi Intézetben 1282

1282 KRÓNIKA léltető film készítés lehetőségeit és módszereit elemezte, valamint ismertette azokat a szempontokat, amelyek az antifasiszta koalíció — Teherán, Jalta, Potsdam — témáról készített film elkészítésekor vezették. Majd M. Somlyai Magda kandidátus, a Történet­tudományi Intézet munkatársa tartott bevezető előadást, a demokratikus földreformról szóló filmvetítés előtt. A két film bemutatását vita követte a szerzők és a rendezők közre­működésével. A következő napon a táblai rajzok és applikációk felhasználásáról a tör­ténelemtanításban Szebenyi Péter, az Országos Pedagógiai Intézet adjunktusa tartott előadást. A nyári egyetemnek ezt a részét a történelmi térképekről ós fali-képekről tar­tott ankét zárta, amelyet Unger Mátyás egyetemi adjunktus vezetett be és foglalt össze. Lényegében a tantárgypedagógiai kérdéseket taglaló előadássorozathoz csatlakozott Eperjessy Géza kandidátus, az Országos Pedagógiai Intézet docensének a szakmunkás­képző iskolák történelemtanításának időszerű kérdéseiről tartott előadása, valamint az az ankét, amelyet az érettségi megreformálásáról tartottak Gálos Tibornak, a Művelő­dósügyi Minisztérium főelőadójának vezetésével. A nyári egyetem harmadik sorozatában külföldi szakemberek tartottak előadást, egy-egy szomszédos ország történettanításának főbb időszerű kérdéseiről. Ennek kereté­ben F. P. Korovkin tudományos főmunkatárs a történelemtanítás jelenlegi fő kérdéseit a Szovjetunióban exponálta, H. J. Fiala, a rostocki egyetem módszertani szekciójának vezetője a történelemtanítás korszerűsítésének kérdéseit mutatta be a Német Demo­kratikus Köztársaságban, T. Slowikowski, a Krakkói Jagelló Egyetem tanára mintegy historiográfiai áttekintést adott a történelemtanítás hagyományos módszereiről, be­mutatván egyben a korszerű módszerek lengyelországi alkalmazását is, N. Popova, a szófiai egyetem docense a szemléltetés helyzetét és szerepét elemezte a mai bulgáriai történettanításban. MÁLYUSZ ELEMÉR KÖSZÖNTÉSE A TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETBEN A Történettudományi Intézet vezetősége 1968. október 4-én bensőséges ünnepség keretében búcsúztatta nyugalomba vonuló főmunkatársát, Mályusz Elemért, a tör­ténettudományok doktorát. Az ünnepségen Pach Zsigmond Pál akadémiai levelezőtag, a Történettudományi Intézet igazgatója köszöntötte Mályusz professzort. — Néhány héttel ezelőtt 70. születésnapodhoz ós a Munka-érdemrend arany fokoza­tával való kitüntetésedhez gratuláltunk — mondotta Pach Zsigmond Pál —, most nyu­galomba vonulásod alkalmából köszöntünk. E két esemény között az a kapcsolat, hogy Te, Professzor Úr, még tavaly bejelentetted azt a szándékodat, hogy 70. életéved betöl­tése után nyugállományba kívánsz vonulni. Elhatározásodat Intézetünk vezetősége saj­nálattal vette tudomásul, de megértette, hogy a továbbiakban hivatali kötöttségektől mentesen kívánsz tudományos munkáidon dolgozni. Hadd mondjam el, hogy mindnyájunkat örömmel ós büszkeséggel töltött el, hogy Te csaknem másfél évtizede Intézetünkben dolgoztál; hiszen többen közülünk a szó szoros értelmében egyetemi tanítványaid voltunk, és nincs köztünk talán egy sem, aki így vagy amúgy ne tanult volna Tőled, a Te tudományos munkáidból. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy mi tudományos és oktatói pályád egészében — kezdettől fogva — sok maradandó értéket látunk, és azon voltunk, hogy ez a megbecsülés hivatalos formában is kifejezésre jusson. De különösen nagyra értékeljük, hogy a felszabadulást követő évek­ben, a marxizmus megismerésével és alkalmazásával, történetírói pályádnak új, a korábbia­kat meghaladó magaslataira jutottál. Es különösen örülünk annak, hogy 1954-től In­tézetünkben tudományos pályádnak új, gazdag alkotói periódusához érkeztél el. Nagyra­becsüléssel tekintünk azokra a műveidre, amelyeket intézeti időszakodban alkottál, a Hunyadi-tanulmánytól kezdve egészen a Thuróczy-könyvig: ezek gazdagodását, fontos gyarapodását jelentik intézeti tevékenységünknek. De talán nem túlzunk, ha uta­lunk arra is, hogy Intézetünk is hozzájárult a Te legújabb alkotó periódusod kibontako­zásához. Ha mással nem, hát légkörével, azzal a sokat kritizált, valamennyiünk által is gyakran bírált, de alapjában véve mégis csak pozitív, alkotó szellemű légkörével, amely kedvez a szenvedélyes, elmélyült kutatómunkának éppúgy, mint a szenvedélyes vitának, — a klasszikus örökség ápolásának csakúgy, mint új gondolatok ébresztésének és érle­lésének. Most, nyugalomba vonulásod alkalmából köszöntünk, de nem búcsúzunk Tőled. Számítunk továbbra is értékes közreműködésedre, nem utolsósorban a tízkötetes Magyar­ország történetének munkálataiban. Számítunk barátságodra és bizalmadra, számítunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom