Századok – 1968
Krónika - Mályusz Elemér köszöntése a Történettudományi Intézetben 1282
1282 KRÓNIKA léltető film készítés lehetőségeit és módszereit elemezte, valamint ismertette azokat a szempontokat, amelyek az antifasiszta koalíció — Teherán, Jalta, Potsdam — témáról készített film elkészítésekor vezették. Majd M. Somlyai Magda kandidátus, a Történettudományi Intézet munkatársa tartott bevezető előadást, a demokratikus földreformról szóló filmvetítés előtt. A két film bemutatását vita követte a szerzők és a rendezők közreműködésével. A következő napon a táblai rajzok és applikációk felhasználásáról a történelemtanításban Szebenyi Péter, az Országos Pedagógiai Intézet adjunktusa tartott előadást. A nyári egyetemnek ezt a részét a történelmi térképekről ós fali-képekről tartott ankét zárta, amelyet Unger Mátyás egyetemi adjunktus vezetett be és foglalt össze. Lényegében a tantárgypedagógiai kérdéseket taglaló előadássorozathoz csatlakozott Eperjessy Géza kandidátus, az Országos Pedagógiai Intézet docensének a szakmunkásképző iskolák történelemtanításának időszerű kérdéseiről tartott előadása, valamint az az ankét, amelyet az érettségi megreformálásáról tartottak Gálos Tibornak, a Művelődósügyi Minisztérium főelőadójának vezetésével. A nyári egyetem harmadik sorozatában külföldi szakemberek tartottak előadást, egy-egy szomszédos ország történettanításának főbb időszerű kérdéseiről. Ennek keretében F. P. Korovkin tudományos főmunkatárs a történelemtanítás jelenlegi fő kérdéseit a Szovjetunióban exponálta, H. J. Fiala, a rostocki egyetem módszertani szekciójának vezetője a történelemtanítás korszerűsítésének kérdéseit mutatta be a Német Demokratikus Köztársaságban, T. Slowikowski, a Krakkói Jagelló Egyetem tanára mintegy historiográfiai áttekintést adott a történelemtanítás hagyományos módszereiről, bemutatván egyben a korszerű módszerek lengyelországi alkalmazását is, N. Popova, a szófiai egyetem docense a szemléltetés helyzetét és szerepét elemezte a mai bulgáriai történettanításban. MÁLYUSZ ELEMÉR KÖSZÖNTÉSE A TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETBEN A Történettudományi Intézet vezetősége 1968. október 4-én bensőséges ünnepség keretében búcsúztatta nyugalomba vonuló főmunkatársát, Mályusz Elemért, a történettudományok doktorát. Az ünnepségen Pach Zsigmond Pál akadémiai levelezőtag, a Történettudományi Intézet igazgatója köszöntötte Mályusz professzort. — Néhány héttel ezelőtt 70. születésnapodhoz ós a Munka-érdemrend arany fokozatával való kitüntetésedhez gratuláltunk — mondotta Pach Zsigmond Pál —, most nyugalomba vonulásod alkalmából köszöntünk. E két esemény között az a kapcsolat, hogy Te, Professzor Úr, még tavaly bejelentetted azt a szándékodat, hogy 70. életéved betöltése után nyugállományba kívánsz vonulni. Elhatározásodat Intézetünk vezetősége sajnálattal vette tudomásul, de megértette, hogy a továbbiakban hivatali kötöttségektől mentesen kívánsz tudományos munkáidon dolgozni. Hadd mondjam el, hogy mindnyájunkat örömmel ós büszkeséggel töltött el, hogy Te csaknem másfél évtizede Intézetünkben dolgoztál; hiszen többen közülünk a szó szoros értelmében egyetemi tanítványaid voltunk, és nincs köztünk talán egy sem, aki így vagy amúgy ne tanult volna Tőled, a Te tudományos munkáidból. Szeretném hangsúlyozni, hogy mi tudományos és oktatói pályád egészében — kezdettől fogva — sok maradandó értéket látunk, és azon voltunk, hogy ez a megbecsülés hivatalos formában is kifejezésre jusson. De különösen nagyra értékeljük, hogy a felszabadulást követő években, a marxizmus megismerésével és alkalmazásával, történetírói pályádnak új, a korábbiakat meghaladó magaslataira jutottál. Es különösen örülünk annak, hogy 1954-től Intézetünkben tudományos pályádnak új, gazdag alkotói periódusához érkeztél el. Nagyrabecsüléssel tekintünk azokra a műveidre, amelyeket intézeti időszakodban alkottál, a Hunyadi-tanulmánytól kezdve egészen a Thuróczy-könyvig: ezek gazdagodását, fontos gyarapodását jelentik intézeti tevékenységünknek. De talán nem túlzunk, ha utalunk arra is, hogy Intézetünk is hozzájárult a Te legújabb alkotó periódusod kibontakozásához. Ha mással nem, hát légkörével, azzal a sokat kritizált, valamennyiünk által is gyakran bírált, de alapjában véve mégis csak pozitív, alkotó szellemű légkörével, amely kedvez a szenvedélyes, elmélyült kutatómunkának éppúgy, mint a szenvedélyes vitának, — a klasszikus örökség ápolásának csakúgy, mint új gondolatok ébresztésének és érlelésének. Most, nyugalomba vonulásod alkalmából köszöntünk, de nem búcsúzunk Tőled. Számítunk továbbra is értékes közreműködésedre, nem utolsósorban a tízkötetes Magyarország történetének munkálataiban. Számítunk barátságodra és bizalmadra, számítunk