Századok – 1968
FIGYELŐ. Bölöny József: Pihent szemmel — az olvasó érdekében I. 1263
1266 FIGYELŐ 8. Mint kereskedelemügyi miniszter volt csak ideiglenesen pénzügyminiszter is, mindössze egy hónapig : 1924. febr. 20-tól márc. 25-ig. 9. Nem „1930 december 10-ig" volt először külügyminiszter, hanem csak dec. 9-ig. 10. Nem „1932 szeptember 21-ig" volt másodszor külügyminiszter, hanem okt. l-ig. Szemelvények a lexikon téves tárgyi magyarázataiból, ill. meghatározásaiból: ,,delegáció: . .Mind a magyar országgyűlés, mind a birodalmi tanács évenként 60—60 tagot választott saját kebeléből, mégpedig negyvenet a parlamentből és húszat a felsőházból, illetve osztrák vonatkozásban a képviselőházból és az urak házából." 1. Magyar vonatkozásban sem „a parlamentből és a felsőházból" választottak 40, illetve 20 tagot, hanem szintén a képviselőházból és a főrendiházból. A parlament vagy országgyűlés a kétkamarás törvényhozó testület elnevezése volt, melynek felső kamarája akkor a főrendiház volt. 2. Tehát valamennyi tagot „a parlamentből' választották és egyet sem „a felsőházból". 3. A betű szerint fordított „birodalmi tanács" kifejezés magyarázat nélkül zavart okozhat. A „Reichsrat" itt a kétkamarás osztrák országgyűlést jelentette. 4. Az urakházát, mint országgyűlési kamarát épp úgy egybe Írjuk, mint a főrendiházat vagy a felsőházat. „közös külügyminisztérium . . . élén a közös külügyminiszter állott, aki az addigi birodalmi kancellár tisztjét örökölte ... A közös külügyminiszter kinevezése és felmentése egyébként az alkotmányos intézmények tudta és jóváhagyása nélkül, az uralkodó egyszerű döntésével történt." 1. A közös külügyminiszter nem „örökölte az addigi birodalmi kancellár tisztjót". Mindössze az első közös külügyminisztert nevezték ki fél évvel korábban, mint osztrák miniszterelnököt birodalmi kancellárrá 1867. jún. 30-án, tehát már a magyar koronázás után. 2. Mindenesetre lényegesebb lett volna annak megemlítése, hogy a közös külügyminiszter hivatalos elnevezése: a császári és királyi Ház és a közös külügyek minisztere volt. A külügyminiszterség mellett ez ti. külön ügykört is jelentett. 3. A közös külügyminiszter kinevezése, és felmentése nem történt „az alkotmányos intézmények tudta és jóváhagyása nélkül", hanem mindig miniszteri ellenjegyzéssel (többnyire a közös pénzügyminiszterével), és arról egyidejűleg külön-külön uralkodói kézirat értesítette a magyar és az osztrák miniszterelnököt (akik előzetesen is befolyást gyakorolhattak a kinevezésre). 4. Elvileg ,,az uralkodó egyszerű döntésével történt" nemcsak a közös külügyminiszter, hanem minden közös miniszter, sőt minden magyar miniszter kinevezése is. Kifelé itt is csak az ellenjegyzés jelentkezett alkotmányos biztosítékként. A gyakorlatban azonban az ún. alkotmányos tényezőknek (pártvezérek, volt miniszterelnökök, házelnökök, posszibilis jelöltek stb.) nemegyszer hetekig, sőt hónapokig tartó tárgyalásai előzték meg egy-egy kormányválság megoldását. ,,Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája : . . . 1915 január 13-án Burián István bárót nevezték ki külügyminiszternek, akit az I. Ferenc József halála után alakult Clam-Martinic-kormányban Czernin Ottokár gróf váltott fel (1916 december 12.). A békeajánlat közvetítőjeként az uralkodó rokona, Sixtus Bourbon-Pármai herceg lépett fel. Czernin helyét 1918 április 14-én ismét Burián István foglalta el." 1. Nem Czernin volt tagja a Clam-Martinic kormánynak, hanem fordítva: 2. Clam-Martinic volt tagja a Czernin elnöklete alatt állott közös minisztertanácsnak. 3. Clam-Martinic gróf ti. osztrák miniszterelnök volt, 4. Czernin pedig közös külügyminiszter. 5. a közös külügyminiszter nem volt tagja semmilyen kormánynak, 6. ő maga volt az elnöke a közös minisztertanácsnak. 7. Czernin nem „1916 december 12-én" váltotta fel Buriánt, hanem dec. 22-én. 8. Sixtus pármai herceg nem „rokona" volt az uralkodónak, hanem sógora. 9. Burián nem „1918 április 14-én" foglalta el „ismét" Czernin helyét, hanem ápr. 16-án váltotta fel utódát, Czernint, a külügyminiszteri székben. 10. Ezt tehát csakugyan „ismét" foglalta el, „Czernin helyét" azonban csak először. „világháború diplomáciai története : . . . Ausztria-Magyarország új állatafője, IV. Károly..." 1. Ausztriának volt államfője: a császár, és Magyarországnak: a király. 2. Ausztriának sohasem volt „IV. Károly" nevű államfője; 3. IV. Károly csak magyar király volt. 4. Mint osztrák császár, I. Károly volt. Лpponyi Albert gróf címszó alatt olvassuk: „1901-ben az országgyűlés elnöke"; holott 1901-í<5Z 1903-ig volt a képviselőház elnöke. Az akkor kétkamarás magyar országgyűlés mindkét Házának ti. külön elnöke volt. Másutt Deschanel címszó alatt szintén azt találjuk,
