Századok – 1968

FIGYELŐ. Bölöny József: Pihent szemmel — az olvasó érdekében I. 1263

FIGYELŐ BÖLÖNY JÓZSEF: PIHENT SZEMMEL - AZ OLVASÓ ÉRDEKÉBEN* I. Az utóbbi években egymás után látnak napvilágot gondosan összeállított dokumentum-gyűjtemények, feldolgozások; a levéltáraknak kül- és belpolitikai jelentőségű titkos iratai; naplók, emlékiratok, visszaemlékezések; levelezések, publicisztikai gyűjtemények, stb. Segítségükkel fokról-fokra jobban ismerheti meg az érdeklődő az elmúlt évszázad magyar történelmének valódi kópét is ós ezen belül elsősorban az 1919 — 44 közötti időszak történetének eseményeit. Az az olvasó, aki ezekben az adatgyűjteményekben, levéltári és egyéb publikációkban és feldolgozásokban nemcsak saját tudásának és emlékezetének kiegészítését keresi, hanem ezekből óhajtja megismerni a vázolt kort, annak eseményeit és szereplőit, természetesen magyarázatót keres bennük az előtte ismeretlen adatokra, fogalmakra és szereplő személyekre. Úgyszólván kivétel nélkül eleget is óhajtanak tenni ezek a munkák ennek a használhatóságuk szempontjából mellőzhetetlen követelménynek. Lapalji vagy az egyes fejezeteket követő jegyzetekben, de főként a függelékként csatolt magyarázatokban, időrendi áttekintésekben és külön (többnyire annotált) névmutatókban kísérelik meg az áttekintéshez és megértéshez szükséges adatok és felvilágosítások nyújtását. Ez a munka a dolog természete szerint számos nehézségbe ütközik. Felfogás kérdése az is, mit lehet köztudomásúnak tekinteni és mit kell feltétlenül megmagyarázni. A kettő között tág tere nyílik az anyag szűkítésének és bővítésének. A magyarázatok eredményességét ismét számos technikai akadály gátolja. Nem mindig marad mégcsak megközelítően elegendő idő sem a jegyzeteknek és névmutatóknak kellő alapossággal, teljességgel és szakszerűséggel történő elkészítésére. A munka szerzőjének, szerkesztőjének vagy szaklektorának sincsen már gyakran ideje arra, hogy az ellenőrzésre szoruló utólag készített jegyzeteket és névmutatókat kellő alapossággal felülvizsgálja. Még a gondos felülvizsgálásnál is nemegyszer elkerülik a figyelmét igen lényeges és zavaró tévedések és hibák; vagy azért, mert kívülesnek szakismerete és emlékezete körén: vagy azért, mert tévútra vezetik egyes öröklődő, lépten-nyomon ismétlődő téves adatok; vagy csak egyszerűen azért, mert az éppen elkészített nagy munkája természetszerűleg tompítólag hat figyelmére, úgyhogy végül már az erdőtől nem látja meg a ját. Ha tehát annyiban meg is felelnek ezek a magyarázatok általában a céljuknak, hogy az olvasó előtt ismeretlen fogalmakról és személyekről megadják a szövegnek és összefüggéseinek megértéséhez nélkülözhetetlen felvilágosításokat, igen gyakran és többnyire éppen a lényeges kérdésekben akaratlanul is félrevezetik az olvasóknak éppen a legkomolyabb rétegét. Azokat ti., akik nemcsak átfutnak a szöveg megértése érdekében a jegyeztekben és névmutatókban talált magyarázatokon és adatokon, hanem az erre fordított időt és fáradságot fel óhajtják használni ismereteik bővítésére és tudásuk elmélyítésére. Ugyanez áll a magyarázat nélkül meg nem érthető egyéb munkákra, kritikai kiadásokra, népszerű szépirodalmi sorozatokra ós fordításokra. Másfelől még ma sem ment át eléggé a köztudatba, hogy a könyvismertetés és bírálat feladata nemcsak a megjelent munka értékeinek a kidomborítása, hanem hibáinak megnevezése is és ezzel a további kiadások vagy később megjelenő munkák tökéletesedésének előmozdítása. Tisztaoan vagyunk természetesen azzal, hogy nem a kiadó feladata a másutt megjelent korábbi kiadás bírálata, de azért az elnéző jóindulatnak is van bizonyos határa. Egyik nagy szépirodalmi sorozatunk első kötetében ezt olvashattuk Kiadásunk előzményei alcím alatt: „Az utolsó nagyobb gyűjteményes kiadás . . . sok tekintetben * A szerkesztőség szívesen adott helyet Bölöny József írásának, amely elsősorban eayes adatok, szakkifejezések szabatos, precíz értelmezését célozza. 26*