Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1232

1224 FOLYÓIRATSZEMLE 1262 nak az európai politikára ós a Monarchia belpolitikájára gyakorolt hatását elemzi. A győzelem lehetővé tette a német és az olasz egység megszületését. Az előbbit Disraeli a francia forradalomnál is jelentősebb eseménynek nevezte, amely szóttörte az európai hatalmi egyensúly rendszerét; ennek következményeit Disraeli szerint elsősorban Anglia fogja megsínyleni. Belpolitikai téren az 1867-i magyar kiegyezésnek és a nacionalizmus és demokratizmus jegyében jelentkező nemzeti törekvéseknek nyitott utat. Ez éppen oly végzetes hatással voll a Monarchiára, mint az orosz- és a Balkán-ellenes külpolitikai orientáció, melynek kialakításában Magyarországnak döntő része volt. A későbbi közös külügyminiszterek közül öt magyar. Az első világháború kitörésének időpontjában a legfontosabb követi posztokat Berlinben, Párizsban, Pótervárott és Konstantinápolyban magyarok töltötték be. Bosznia-Hercegovina kormányzata hosszú időn át magyar kézben volt. — KURT WESSELY: Ausztria-Magyarország gazdasága az első világháború előtt (13—40. l.)új képet igyekszik festeni Ausztria-Magyarország első világháború előtti gazdasági helyzetéről. Tagadja, hogy Ausztria-Magyarország imperialista hatalom lett volna, hiszen nem voltak gyarmatai, sem jelentős tőkekivitele. A gazdasági értelemben vett imperial izmus éppen hogy kibontakozóban volt; teljes kifejlődését megakasztotta az első világháború. Gazdasági szempontból Ausztria-Magyarország az első világháború előtt a szerző szerint páratlan fellendülésen ment át. Az elmaradt területek is fokozatosan bekerültek az iparosodás sodrába. A leginkább iparosodott ország nem is Ausztria volt, hanem Csehország, főképp annak szudéta területe. A cseh bankok a Monarchián belüli tőkeelhelyezósben is kiemelkedő szerepet játszottak. Ha az osztrák ipar bizonyos előnyt élvezett Magyarországon, ez az előnye a magyar élelmiszeriparnak is megvolt Ausztriában. A magyar élelmiszerárak Ausztriában a világpiaci ár fölött álltak. A külföldi, elsősorban az osztrák tőke érdekeltsége a magyar iparban az első világháború előtt rohamosan csökkent. Az összmonarchia az akkori Európa (Oroszország nélkül) össznépességének 15,6 %-át tette ki, s az európai ipari termelésnek 6,3%-át szolgáltatta. Magyarországra Európa lélekszámának 6%-a, ipari termelésének 1,5%-a esett, amely egynegyede volt a Monarchia egész ipari termelésének. Az ipari termelés növekedési üteme Magyarországon 1898 —1913 között 7% volt Ausztria 4%-os növekedésével szemben. — WILHELM WEBER a nyilvános vállalat eltérő gazdasági helyzetét vizsgálja Nyugaton és Keleten (41 — 56. 1.). — PETER BERGER: AZ osztrák államnemzet eszméje 1938-ig (57 — 73. 1.) az államnemzet fogalmának és változó társadalmi alapjának (nemesség-polgárság-proletariátus) tisztázása után az osztrák államalakulást vizsgálja, amelynek lényegét a monarchia és a rendi unió sajátos összefonódásában látja. Az osztrák állameszme társadalmi hordozóinak a nemességet, a hivatalnok réteget ós főképp a hadsereget tekinti. Ezek körében a felvilágosodás és a francia forradalom hatására kikristályosodott a patrióta nemzet eszméje, amely aztán az 1792 —1815 közti viharos események következtében a nemzeti ébredésre vezetett. A nemzeti mozgalomnak azonban véget vetett a Metternich-féle nemzetfölötti konzervatív legitimizmus. A romantika, a liberalizmus és a naturalizmus aztán betetőzte az osztrák államnemzet hanyatlását. Az utolsó lehetőségeket az osztrák államnemzet számára a keresztényszocializmus, Ferenc Ferdinánd, majd a szociáldemokrácia kínálta. Seipel már az ó-osztrák gondolathoz nyúlt vissza. Az osztrák államnemzet eszméje számára mindig idegen maradt. Az osztrák államnemzet születését a szerző az 1934. évhez kapcsolja. Ekkor Ausztria függetlenségóért vagy a Berlin vezetése alá került Nagy-Németországba való beolvasztásáért folyt a harc. A harcból az osztrák függetlenség eszméje került ki győztesen. — ALBERT KARL SIMON: Wenzel Jaksch emléke-zetére (74 — 80. 1.) a nemrég elhunyt szudétanémet politikusról közöl megemlékezést. — B. A külföldi folyóiratszemlót összeállították: Barta Gábor (B. G.), Beller Béla (В.), Gulyás József (G.), H. Haraszti Éva (H.), Jemnitz János (J.), Jeszenszky Géza (J. G.) és Niederhauser Emil (N.).